Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
A közszolgák nem érik be a 140 000 forinttal, 13. havi illetményüket akarják. A szakszervezetek szerint a 8,3 százalékos bércsökkenést összeségében senki és semmi nem kompenzálná. Olyan jön, ami eddig még nem volt: a közszolgák gigasztrájkja?
Nem közeledtek az álláspontok a kormány és a szakszervezetek között a legutóbbi tárgyalásokon, ezért döntött a sztrájk meghirdetése mellett az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság - mondta pénteken Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke az MTI-nek. A hétfőn következő tárgyalásokig a kormány képviselője, Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára nem kívánta kommentálni a helyzetet.
A szakszervezeti elnök közölte: a kormány ajánlata elfogadhatatlan a közszférában dolgozó munkavállalók számára, mert az csak bruttó 140 ezer forint erejéig pótolná vissza az elvett 13. havi illetményeket. Így azonban az összességében 8,3 százalékos bércsökkentést nem kompenzálnák - folytatta.
Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság ragaszkodik az eredeti követelésekhez, és a februárban a kormánnyal kötött megállapodás teljesítéséhez. Ebben eredetileg egyébként reálbér-növekedés is benne volt, ám a szakszervezetek jelentős része a válsághelyzetre való tekintettel mindössze a reálbérek megőrzését kéri a kormánytól - mutatott rá.
A sztrájkbizottság tehát azt követeli, hogy ne csökkenjen a közszférában dolgozók fizetésének vásárlóértéke, a fizetésemelések kövessék az inflációt - összegezte. Ez a tárgyalási minimum, de az eddigi tárgyalásokból úgy tűnik, hogy nagyon nagy az eltérés a szakszervezetek követelése és a kormány ajánlata között - tette hozzá. Csizmár Gábor, a MEH államtitkára az MTI megkeresésére elmondta: a hétfőn következő tárgyalásokig nem kíván nyilatkozni az ügyben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rekordmennyiségű olajtartalékot szabadít fel, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus hatását az energiapiacokra – jelentette be szerdán a párizsi székhelyű szervezet.
A közel-keleti háború ismét egy olyan problémát hozhat felszínre, amiről azt gondolhattuk Európában, hogy már nem igazán kell vele foglalkoznunk: ez pedig az infláció. A globális energiaárak emelkedésének másodkörös hatásai az élelmiszerpiacra is lecsaphatnak, ami miatt az Európai Központi Bank akár a kamatemelést is fontolóra veheti a következő ülésén. Eközben a magyar infláció közel tízéves mélypontra süllyedt, de a külső környezetből fakadó kockázatok is megsokasodtak.
Oroszország külkereskedelmi többlete 7,7 milliárd dollár volt januárban, 7,2 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – áll a vámhivatal szerdai közleményében.
Visszaadja a NAV az ukránoknak azokat a pénzszállító járműveket, amelyeket múlt héten az ukrán állami takarékbank alkalmazottaival szemben végrehajtott akció során foglaltak le a magyar szervek.
Idén már egy 3 milliárd euró értékű eurókötvény- és egy 1,2 milliárd dollár értékű dollárkötvény-kibocsátáson is túl van az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel a 2026-ra tervezett nettó devizafinanszírozási tervének több mint 60 százalékát teljesítette az ÁKK. A magyar államadósság devizaaránya növekszik, ezért is lenne fontos a stabilan tartott forint. A közel-keleti háború viszont közbeszólhat.
A kormány döntése értelmében márciustól magasabb hitelösszeggel és hitelkiváltási lehetőséggel igényelhetik a hazai kis- és közepes vállalkozások a fix 3 százalékos hitelt.