Az MSZP készül az előrehozott választásokra

A Political Capital szerint 5% az esélye, hogy Gyurcsány marad a kormányfő, viszont elképzelhetőnek tartanak egy MSZP-SZDSZ-MDF támogatottságú új miniszterelnököt

A Political Capital összefoglalója
•    A miniszterelnök de facto lemondása után két forgatókönyv valószínűsíthető:
(1) előrehozott választás, vagy
(2) új kormány alakítása, legnagyobb valószínűséggel az MSZP és az SZDSZ támogatásával.

•    Utóbbi esetben várhatóan egy pártonkívüli, technokrata miniszterelnök vezeti majd az új kormányt. Egy külső miniszterelnök előnyös lehet abban, hogy az MSZP valamennyire „eltolja” magától a várható válságkezelő intézkedéseket, a válságkezelés miatti politikai felelősséget ezzel együtt főleg azon pártok viselik majd közösen, akik a kormány támogatását az Országgyűlésben biztosítják.
•    A kisebbségi kormány instabil helyzete és Gyurcsány Ferenc utóbbi időben megromlott belső és külső megítélése után mind a miniszterelnök-váltás, mind az előrehozott választás a gazdasági és politikai stabilizációt segítheti elő rövid távon. A hatékony válságkezelés hosszú távú ugyanakkor továbbra is kérdéses, és a társadalmi feszültségek kiéleződése is jelentős kockázatot rejt magában.
•    Amennyiben az MSZP-nek sikerül hiteles programmal rendelkező, elismert gazdasági szakembert jelölnie miniszterelnöknek, az javíthatja az ország gazdasági megítélését, és erősítheti az átmeneti politikai kiszámíthatatlanság miatt erősen bizonytalankodó forint árfolyamát. Az elhúzódó politikai válság ugyanakkor drámai hatást gyakorolna Magyarország gazdasági megítélésére.
•    Az új kormány munkáját több tényező is nehezíti majd: 1) a 2010-es választásokig hátralévő, politikai léptékkel mérve rendkívül rövid idő 2) a nyári időszak, amikor az államapparátus csak „takarékon” működik, 3) az erős pártkontroll, illetve a 4) permanens politikai kampány 2010-ig.
•    A hátralévő egy év a strukturális reformok levezényléséhez nem elegendő, de az új kormány küldhet néhány egyértelmű jelzést a piac felé annak érdekében, hogy valamennyit visszaállítson a Magyarország iránt megkopott bizalomból.


Forgatókönyvek a miniszterelnöki bejelentés után

1)    A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásával új kormány alakul (esély: 50%)
Ha az MSZP meg tud állapodni legalább egy parlamenti párttal az új kormány válságkezelő programjáról, illetve az új miniszterelnök személyéről, április 14-én 193 fő támogatásával új kormány alakulhat (fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a miniszterek kiválasztása, az új kormány „berendezkedése” ennél több időt vesz igénybe, és vezetőváltások az államapparátusban rövid távon jelentős zűrzavart okozhatnak). Mivel a Fidesz-KDNP kizárta egy új kormány támogatásának lehetőségét. Illetve kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását, 3 forgatókönyv lehetséges:

a)    Az MSZP és az SZDSZ által támogatott kormány. A jelen helyzetben a volt koalíciós partnerek által alkotott új kormány felállítása a legvalószínűbb. A szocialisták a gazdasági válság mellett is inkább szavazótáboruk megtartására koncentrálnak. Az SZDSZ szavazataira ezzel szemben csak olyan kormányprogram számíthat, amely érdemben visszafogja a kormányzati kiadásokat, miközben beindítja a strukturális reformokat. A két párt nagy valószínűséggel csak egy pártonkívüli, technokrata miniszterelnökben fog tudni megegyezni, aki a nemzetközi gazdasági szféra számára is garanciát jelent. Új kormány csak akkor jöhet létre, ha már előzetesen sikerül összeállítani egy olyan programot, amely mögött többség teremthető az Országgyűlésben. Olyan program viszont még ebben az esetben is aligha képzelhető el, amely minden parlamenten kívüli szereplő számára elfogadható, annyira ellentmondásosak az elvárások. Eddig is az bénította a kormányzást, hogy a kormány nem tudott összhangot teremteni a befektetők, a nemzetközi elvárások, a szükséges parlamenti többség, saját frakciója, a választók és az érdekképviseletek között. A válság erősödése ugyanakkor elképzelhető, hogy több teljesíthetetlen elvárást kikapcsol a folyamatból. Pillanatnyilag valószínűbb, hogy sikerül programot adni, de, ha nem, és nem alakul új kormány, akkor az rövid távon visszatérést jelent a jelenlegi patthelyzethez és valószínűbbé teszi az előrehozott választást.

b)    Az MSZP és az MDF által támogatott kormány. Koalíciós együttműködés a szocialista párttal nem tűnik észszerűnek az MDF számára. Az ellenzéki párt Bokros Lajos miniszterelnökségét támogatná, akinek személye az MSZP számára nem támogatható, így az MSZP-MDF-koalíció a legvalószínűtlenebb szcenárió. A közös kormányzás nem áll az MDF érdekében, de egy esetlegesen megalakuló reformkormány bizonyos kezdeményezéseit támogathatnak az (önálló frakcióval már nem rendelkező) MDF-es képviselők.

c)    Az MSZP, az SZDSZ és az MDF által támogatott kormány. Mivel az MSZP és az SZDSZ rendelkezik a parlamenti mandátumok többségével, megállapodásuk esetén a kormányalakításhoz nincs szükség az MDF képviselőire. A három párt eltérő érdekei közötti egyensúlyozás rontaná a kormányzás hatékonyságát, ráadásul a választók előtt nehezen tudnák a koalíciós partnerek megkülönböztetni magukat egymástól. Ebből kifolyólag egyik pártnak sem áll érdekében a hárompárti koalíció.

2)    A konstruktív bizalmatlansági indítvány bukása, Gyurcsány Ferenc marad a miniszterelnök (esély: 5%)
Az Alkotmány iránymutatása szerint, ha a konstruktív bizalmatlansági indítvány elbukik, Gyurcsány Ferenc marad a miniszterelnök. Ha ez a helyzet előállna, Gyurcsány gyakorlatilag bizonyosan lemondana (e szándékát maga is deklarálta), amely megnyitná az utat az előrehozott választások előtt. 

3) Előrehozott választás (esély: 45%)
A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal elkerülhető a parlament feloszlatása, így Sólyom László sem jut szerephez az új kormány felállításának és az új kormányfő kiválasztásának folyamatában. Az alacsony támogatottság és a parlamenti képviselők egyéni érdekei okán az előrehozott választás egyelőre nem érdeke sem az SZDSZ-nek, sem az MSZP-nek, így ennek a szcenáriónak is kisebb a valószínűsége. Mindazonáltal, ha nem sikerül mindkét párt számára elfogadható miniszterelnök-jelöltet találni, nem marad más megoldás, mint az előrehozott választás. Az előrehozott választások valószínűségét három tényező növeli:

•    A Fidesz-KDNP 161 és az MDF 9 szavazatán kívül 23 képviselő szükséges a parlament feloszlatásához.
•    Ha a miniszterelnök lemond, Sólyom László élhet a jelölés jogával. Ha 40 napon belül nem sikerül a parlamentnek miniszterelnököt választani, a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet.
•    Az MSZP kongresszusán elindított, majd az azt követő szocialista megszólalásokban folytatott éles Fidesz-ellenes retorika nem csupán az EP-választás kampányában, hanem az esetleges előrehozott országgyűlési választási küzdelemben is szerepet játszhat a kormánypárti szavazók mozgósítása érdekében. Az MSZP tehát láthatóan egyszerre készül a miniszterelnök-cserére és az esetleges előrehozott választásokra.

Privátbankár