Az örök harmadik dönt Gordon Brown jövőjéről

Megkezdődtek vasárnap a hivatalos egyeztető tárgyalások a brit Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták magas rangú képviselői között a kormányzati együttműködés lehetséges módjairól és feltételeiről.

A csütörtökön tartott brit parlamenti választások nyomán - 36 év óta első ízben - egyik nagy párt sem szerzett abszolút többséget az alsóházban. A tizenhárom éve ellenzékben politizáló konzervatívoké a legnagyobb frakció, de ahhoz nem elégséges létszámú, hogy a toryk önállóan többségi kormányt alakíthassanak.

David Cameron konzervatív pártvezető és miniszterelnök-jelölt ezért tárgyalási javaslatot tett a harmadik legnagyobb parlamenti erőt alkotó Liberális Demokratáknak. Több különböző szintű előzetes megbeszélés után a két párt küldöttségei vasárnap ültek először hivatalosan tárgyalóasztalhoz Londonban.

William Hague, a konzervatív árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje és második legmagasabb rangú képviselője a megbeszélésre érkezve újságíróknak kijelentette: a tárgyalások célja az, hogy az országnak "a lehető leghamarabb új, stabil és legitim kormánya legyen", részleteket azonban nem árult el.

Négy nappal a választások után egyelőre az sem egyértelmű, hogy az esetleges konzervatív- kormányzati együttműködés milyen formát öltene, mivel a "koalíció" szót a két párt vezető politikusai nyilvánosan egyszer sem ejtették ki. A vasárnapi brit sajtóban ugyanakkor már találgatások jelentek meg a közös kormány lehetséges összetételéről.

A News of the World, a legnagyobb vasárnapi tömeglap úgy értesült, hogy a liberálisok három magas kormányzati tisztséget kapnának: övék lenne a belügyi és a közlekedési tárca, valamint az első pénzügyminiszter-helyettesi poszt.

Politikai kommentátorok szerint azonban a két pártnak nem lesz könnyű olyan mértékben összecsiszolnia politikai és gazdasági programjait, hogy lehetővé váljon a közös - akár koalíciós - kormányzás. A konzervatívok és a liberálisok álláspontja több sarkalatos ponton gyökeresen ellentétes; ezek közé tartozik például a bevándorlás, a választási rendszer reformja, az EU-hoz fűződő viszony, az euró bevezetése vagy a brit atomütőerő jövőjének kérdése.

David Cameron konzervatív vezető már jelezte, hogy a stabil kormányzás érdekében "óhatatlanul kompromisszumokat kell kötni", független elemzők szerint azonban a különösen a választási reform megítélésében mutatkozó mély ellentéteket lesz nehéz áthidalni.

A toryk ragaszkodnak a jelenlegi brit választási rendszerhez, a liberálisok azonban sokkal arányosabb képviseletet lehetővé tévő választási szabályokat akarnak. A mostani rendszerben a jelöltek akár relatív többséggel is győzhetnek, vagyis úgy, hogy a többi indulóra leadott voksok száma együtt meghaladja a győztes szavazatainak számát. Nem előírás ugyanis, hogy az összes leadott egyéni szavazat felénél többet meg kell szerezni a győzelemhez.

Választási szakértők vasárnapi kimutatása szerint lehetséges, hogy a konzervatívokat éppen ennek a rendszernek az eredménytorzító hatásai ütötték el az abszolút többség megszerzésétől. A The Sunday Times idézte a dél-angliai Plymouth egyetemén működő választáskutatási központ elemzését, amely szerint - jóllehet a választáson 29,6 millióan vettek részt - alig 16 ezer többletvoks kellett volna a biztos tory többséghez. Számos olyan körzetben ugyanis, ahol a konzervatívok győzelemre számítottak, néhány tucatnyi szavazatelőnnyel nyert a munkáspárti jelölt, úgy, hogy a többi induló együttes voksainak száma meghaladta a Labour-jelöltre adott szavazatokét. Ha lenne lehetőség például másodikként preferált induló megjelölésére - ahogy az a reformelképzelések között szerepel -, szakértők szerint az ennek alapján kiosztott pótszavazatok biztosíthatták volna az abszolút tory többséget.

MTI