Az oroszok megint nekimennének Európának?

A lap emlékeztetett arra, hogy Dmitrij Medvegyev elnök kedden bejelentette: a lehetséges következmények megfontolásához idő  szükséges, s ezért későbbre halasztják a jövő hétre kitűzött orosz-ukrán kormányfői találkozót. Ezen arról az ötmilliárd dolláros hitelről lett volna szó, amelyet Kijev kért Moszkvától nemzeti valutája megszilárdítására, továbbá arra, hogy a Naftogaz fizetni tudjon az orosz gázért.  

A lap szerint a brüsszeli memorandum szövegében első ízben fellelhető a megállapodás tényleges oka: "Ukrajnának szándékában áll csatlakozni az EU energetikai közösségéhez és megengedni a gáz megvásárlását Ukrajnában, nyugati, vagy keleti határán" - áll a bevezető részben. Egy európai illetékes ki is jelentette: nincs ok arra, hogy a tranzitot Oroszország biztosítsa, s mi ne fizessünk érte: megvesszük a gázt az orosz ukrán határon és gondoskodunk a szállításáról - mondta az idézett személyiség. 

Szakértők a lapban arra mutattak rá, hogy a megállapodással Brüsszel megmutatta Moszkvának: nem múlt el nyomtalanul a januári gázháború, s most az EU támogatja Ukrajnát abban, hogy vezetékrendszerét az európaihoz kapcsolja. A Kommerszant szerint azonban ez legkevésbé sem felel meg Moszkvának, s az orosz energiaügyi minisztérium figyelmeztetett is rá, hogy a szállítók érdekeit figyelmen kívül hagyó kétoldalú megállapodások nyomán esetleg felül kell vizsgálni az eddigi kétoldalú szerződéseket.    

Az ukrán parlament egy tagját idézve a lap azt írta: Julija Timosenko kormányfő a télen megígérte a gázszállítási konzorcium megalakítását Moszkvának, de szavát nem tartotta be. Az illető - aki szerint a gáz ukrán határon való megvásárlását az amerikai külügyminisztérium lobbizza -, hozzátette: a Gazprom az ukrán határon annyit kér a gázért, amennyit akar, s ő maga az európai politikusok helyében nem nagyon számítana arra, hogy Kijev tartja magát éppen ehhez a deklarációhoz.

Arról, hogy valójában miért sértődött meg Moszkva, a lapban eltérő véleményeket hangoztattak: némelyek szerint várható volt, hogy Kijev az EU-hoz fordul, de az unió nem járt el korrekt módon, amikor meg sem kérdezte Oroszországot. Mások úgy vélték: az ukrán vezetékek csak létezhetnek, de nem működhetnek Oroszország nélkül, és az orosz magatartást lehet ugyan birodalmi törekvésnek nevezni, de nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország igen fontos szereplő. Egyedül Mihail Krutyihin, a RusEnergy elemző cég partnere és elemzője vélte úgy: ez szép ajándék, hiszen ha Európa több milliárd dollárt takarít meg a Gazpromnak, ha saját pénzéért számolja fel a műszaki gondokat. Az EU a tiltakozás ellenére teljesíti majd a memorandumban foglaltakat, Oroszország meg tovább szállítja a gázt - mi mást tehetne -, és elcsendesedik a hisztéria, hogy majd valamely más okból újra kirobbanjon - mondta.

A Vedomosztyi című lap kommentárjában azt írta: noha Julija Timosenko és az EU vezetői is hangsúlyozták, hogy a deklaráció nem zárja ki Oroszországot az ukrán vezetékrendszer feltétlenül bekövetkező korszerűsítésében való részvételből, a történtek fájdalmas csapást mértek az orosz vezetők 2005 óta legdrágább kincsére, az energetikai szuperhatalom eszméjére. Ennek alapja az energiabiztonság garantálása az elosztó rendszerek feletti ellenőrzéssel, és a gázszállításokról szóló hosszú távú, kétoldalú szerződések kötésével.

Elővették Gyurcsányt az orosz kapcsolat miatt 
Putyin újra gázválsággal fenyeget
A Gazpromot egyáltalán nem érdekli a Nabucco
Gyurcsány belassítja a Déli Áramlatot