Az újságírók sehol sem akarnak törvényt

A médiatanács függetlenségével kapcsolatban Szalai Annamária leszögezte: ha a kormány a saját szája íze szerint nevezné ki a tagokat, "azzal sem lenne semmi baj"

A tévék és rádiók egyáltalán nem háborognak a médiatörvény tartalmi korlátozásokat előíró rendelkezései miatt; igaz, ők, ellentétben a nyomtatott és internetes sajtóval, ezekhez már hozzászokhattak (a nyomtatott sajtótermékekre és internetes lapokra vonatkozó szabályok csak júliusban lépnek hatályba, így a jogalkalmazóknak és a szerkesztőségeknek is fél évük van a felkészülésre - közölte korábban az NMHH) - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke. Hozzátette: a hatóság nem fogja korlátozni a vélemények és a szólás szabadságát.

Konzultáció, de a törvény megszavazása után „Minden, amit a médiatörvényről tudni szeretne, de sosem merte megkérdezni” címmel indított konzultációsorozatot a Médiatanács a múlt héten. Első alkalommal a nyomtatott és az internetes sajtó képviselőit fogadták a tanács tagjai és a hatóság szakértői. A háttérbeszélgetés célja az volt, hogy a jogalkalmazók és az újságírók közösen találjanak válaszokat az új médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésekre.

Szalai Annamária hangsúlyozta: a média szakma szereplőivel a médiatörvény előkészítése során is folyamatos volt az egyeztetés. A saját rendeletalkotási jogával kapcsolatban az elnök megjegyezte: tévedés, hogy csak Magyarországon van ilyen joga a médiahatóság vezetőjének.

A médiatörvényt élésen kritizáló külföldi sajtóval kapcsolatban Szalai Annamária elmondta: a médiára kevés uniós közösségi szabály van, és nagyon nagy a tagállamok szabadsága. Az elnök szerint a "mostanában hangoskodó" külföldi újságírók nemcsak a magyar, hanem a saját országuk szabályozását is támadják, mert mindenki azt szeretné, hogy az ő területén ne legyen szabályozás.

A médiatanács függetlenségével kapcsolatban Szalai Annamária leszögezte: ha a kormány a saját szája íze szerint nevezné ki a tagokat, "azzal sem lenne semmi baj", hiszen Európában ilyesmire is van példa. Magyarországon viszont ezzel szemben a parlament kétharmada választotta meg a tanács tagjait, és az, hogy ez a többség most a kormánypártoknál van "egy politikai tény, de semmiképpen sem a demokrácia halála."

MTI, Privátbankár, Magyar Nemzet