Az Európai Unió kelet helyett dél felé indulhat

Külpolitikájában az Európai Unió a következő egy-két évben mindenképpen a déli szomszédsága felé fordul, igyekszik majd segíteni a demokrácia meggyökeresedését az észak-afrikai arab államokban, s ez a keleti partnerség háttérbe szorulásával jár - mondta Csejtei István, Magyarország korábbi líbiai nagykövete szerdán az MTI-nek.

Az EU-nak meg kell ragadnia ezt a történelmi lehetőséget, "bele kell plántálnia" a térség országaiba a demokráciát, a többpártrendszert és a piacgazdaságot; ez egy sürgető, "most vagy soha" feladat - hangsúlyozta a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) mestertanára, aki 2006 és 2009 között vezette a magyar diplomáciai képviseletet Tripoliban.

Csejtei István azt mondta: Magyarország számára persze fontosabb lenne, ha az EU Kelet felé fordulna - ennek az előkészítése meg is kezdődött -, "de most úgy hozta a történelem, hogy nem Keleten van földcsuszamlás, hanem Délen". Az EU-nak sürgősebb, azonnali feladata támadt: a déli irányú stabilizálás. A legfontosabb EU-tagállamok, élükön Franciaországgal hirtelen dél felé fordultak; Olaszországon és Spanyolországon kívül Nagy-Britannia és Németország is közvetlenül érdekelt ebben a stabilizálásban. Ez teljességgel érthető, hiszen "a ház nem Keleten ég, hanem a déli szomszédságban, az EU talpa alatt" - mondta.

Rámutatott: az EU-nak jól felfogott érdeke, hogy stabilizálja a Marokkótól Egyiptomig húzódó észak-afrikai övezetet, amelyhez még Líbia, Algéria és Tunézia tartozik. Csejtei hangsúlyozta, hogy ez a 200 milliós népességű térség az EU fontos partnere lehet. A térség lakossága 20-30 éven belül megduplázódik, vagyis már csaknem annyian élnek majd ebben az övezetben, mint az 500 milliós EU-ban. A 83 milliós Egyiptom több embert tömörít, mint a keleti partnerség hat tagállama együttvéve - tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy az EU déli szomszédságpolitikájában nagyon nagy szükség van a térséget kettéosztó, hatalmas kiterjedésű Líbiára, amely kétezer kilométeres partszakasszal rendelkezik. "Líbia nélkül elképzelhetetlen hosszú távú, eredményes délmediterrán szomszédságpolitika"- állapította meg, hozzátéve, hogy a kezdeményező szerepet vállaló francia külpolitikának ez a fő motívuma.
   
A volt nagykövet megemlítette: létezik egy francia, spanyol, olasz, szlovén, görög és ciprusi kezdeményezés, amely szerint a Dél felé forduló EU-nak a következő, 2014-ben kezdődő költségvetésében jelentős eszközökkel kell segítenie a régió stabilizálódását. Ez a tervezet felvázol egy nagy méretű pénzügyi támogatási programot, amely tulajdonképpen egy déli irányú Marshall-terv beindítását jelentené.
   
Arra a kérdésre, hogy mennyi esélye van a térségben egy nyugati típusú demokrácia meghonosításának, a professzor a marokkói külügyminiszter minapi pesszimista nyilatkozatát idézte: a diplomata szerint egyáltalán nem biztos, hogy az arab tavasz arab nyárba fordul, lehet, hogy egy sötét téli időszak következik. Ezzel burkoltan arra utalt, hogy esetleg nem sikerül a demokratizálás, és visszaesés lesz valamilyen új tekintélyuralmi berendezkedés felé.
   
Csejtei István úgy látja, hogy az észak-afrikai földcsuszamlásszerű változások háttérbe szorítják az EU keleti partnerségi programját. Erre utal szerinte az is, hogy a program május végére tervezett budapesti csúcstalálkozóját elhalasztották.
   
A szakértő szerint teljesen egyértelmű, hogy Franciaország - amely éppen a budapesti csúcstalálkozó tervezett napjára hívta össze a G8-csoport vezetőinek tanácskozását - nem tartja időszerűnek a keleti partnerségi csúcs megrendezését. A magyar érdek persze változatlanul az, hogy a keleti partnerségi koncepciót az EU-ban visszahelyezzék a tárgyalóasztalra, a történelmi események miatt az EU figyelme azonban másfelé fordul. A volt diplomata szerint az sem biztos, hogy a keleti partnerségi csúcsot a 2011 második félévi lengyel EU-elnökség idején megtartják, "egyelőre nem látom ennek különösebb jeleit, semmiféle lelkesedést nem tapasztalni a nagy EU-tagállamok részéről ez iránt".
   
Az egykori nagykövet rámutatott: most Magyarországnak is feltétlenül Dél felé kell fordulnia, ha azt akarja, hogy a keleti partnerség ismét nagyobb hangsúlyt kapjon, "mert itt egy közösségről van szó, amelyet egyben kell tartani". Az EU-nak mindig a legfontosabb, legsürgősebb feladatok felé kell fordulnia, s ez most a délmediterrán országok helyzete - mondta a BGF mestertanára.

MTI