Reformokat sürget az euróövezet gazdasági erejének és válságtűrő képességének növelésére vezető német és francia gazdaságkutatók egy csoportja.
A két legtekintélyesebb német gazdaságkutató intézet, a müncheni ifo és a berlini DIW vezetője, Clemens Fuest és Marcel Fratzscher a tájékoztatóján hangsúlyozták, hogy az euróövezet reformjához össze kell hangolni a térség két legnagyobb állama után németnek és a franciának nevezett nézetrendszert, a fegyelmezett államháztartási gazdálkodást, illetve a kockázatok tagállamok közötti megosztását a középpontba helyező gondolkodásmódot.
Ezt a két álláspontot szokás merőben ellentétesként beállítani, ami megakadályozza a reformokat, pedig mindkét követelménynek megfelelő átalakítások is lehetségesek. A 14 német és francia szakértő javaslatcsomagja éppen ilyen elemeket tartalmaz.
Fokozatos változások, ésszel
Nem azt sürgetik, hogy a politikusok ezentúl csináljanak mindent másképp, hanem mérsékelt és megvalósítható intézkedéseket javasolnak, amelyekben mégis megvan a lehetőség arra, hogy jelentős hatást fejtsenek ki – fogalmaztak a kutatók.
Marcel Fratzscher szerint a 2019-es európai parlamenti (EP-) választásig tartó időszak a legalkalmasabb a reformok elindítására, a siker másik fontos feltétele pedig a német és a francia kormány összefogása.
Át kell formálni a szabályokat is
A német és francia kutatók szerint át kell alakítani a költségvetési hiányra a hazai össztermék arányában 3 százalékos, az államadósságra pedig 60 százalékos felső határt előíró úgynevezett maastrichti kritériumokat, amelyek válság idején nem elég rugalmasak, fellendülés idején pedig nem kellően hatékonyak.
Helyettük azt az elvet kellene bevezetni, hogy az állami kiadások nem növekedhetnek nagyobb mértékben, mint a GDP, az adósságcsökkentésre szoruló országoknál pedig csak a GDP növekedésénél kisebb mértékben lehet növelni az állam kiadásait. A szabály betartásának ellenőrzésére valamennyi tagországban fel kellene állítani egy független államháztartási felügyelő testületet.
Működőképesebb közös gazdaságpolitika
A külső segítségre szoruló tagállamok támogatására ki kellene alakítani egy új válságkezelő alapot, amelyet közösen töltenének fel az euróövezet tagjai. Annak megakadályozására, hogy valamely tagállam a felelős gazdálkodás helyett a közösség pénzére támaszkodjék, be kellene vezetni, hogy az alap forrásait gyakrabban igénylő országoknak a többieknél nagyobb befizetéseket kell teljesíteniük.
Továbbá ki kellene dolgozni a rendezett adósság-átütemezés szabályait arra az esetre, ha egy tagállam fenntarthatatlanul eladósodik, és piaci hitelképességét nem lehet helyreállítani államháztartási reformokhoz kötött mentőhitelekkel, és gondoskodni kell arról, hogy a fenntarthatatlanul eladósodó országok ne is juthassanak mentőhitelekhez az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus (ESM) szervezésében.
A német-francia reformcsomag az ESM működésének átalakítását is előirányozza, szerepel benne a többi között, hogy a felügyelet biztosítására be kellene vezetni, hogy az ESM igazgatója köteles beszámolni a hitelprogramokról az EP-nek.
A kutatók az euróövezet intézményi szerkezetének módosítását is javasolják, elképzelésük szerint ki kell alakítani egy független intézményt a tagállamok gazdaságpolitikájának közösségi ellenőrzésére, az Európai Bizottság szervezeti keretében, vagy azon kívül.
Ez a „gig economy.” 
