Uniós szinten rég nem látott korrupciós botrány lengi körbe az Európai Tanács, tehát az uniós tagországok állam- és kormányfőinek mai csúcstalálkozóját Brüsszelben.
A héten ugyanis az Európai Parlament (EP) megszüntette a korrupció vádjával vizsgálati fogságban lévő EP-alelnök, Eva Kaili megbízatását, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciója pedig felfüggesztette a képviselő tagságát.
A görög szociáldemokrata képviselőt múlt pénteken tartóztatták le a belga hatóságok, egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított nyomozás részeként. Azzal gyanúsítják, hogy jogellenes lobbitevékenységet folytatott a jelenleg is zajló foci-vb házigazdája mellett, és „nagy mennyiségű pénzt” fogadott el onnan.
A képviselő ártatlannak vallja magát.
Őrizetbe vették Kaili élettársát, Francesco Giorgit is, és a vádlottak között van egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is. Belga sajtóhírek szerint Panzeri és Kaili otthonában több mint 1,5 millió euró készpénzt találtak, Kaili apját pedig egy brüsszeli szállodában fogták el, amikor menekülni próbált egy készpénzzel teli bőrönddel a kezében.
Óriási károk
A botrány – annak ellenére, hogy az EP lépett az ügyben, minden érintett felelősségre vonását kezdeményezte, és belső reformot ígér az átláthatóság érdekében – súlyos károkat okozhat az EU-nak.
„A reputációt ért potenciális kár óriási lehet. Az emberek többsége nem tesz különbséget az uniós intézmények között. Ha egyszer odabiggyeszted a korrupció szót bármelyik uniós intézmény neve mellé, az emberek automatikusan összekapcsolják a korrupcióval az EU-t” – mondta a Politicónak Petros Fassoulas, az Európai Nemzetközi Mozgalom nevű EU-párti szervezet főtitkára.
Szerinte a botrány az „Európa-ellenes, antidemokratikus erők” kezére játszhat majd.
Ezzel párhuzamosan Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt a csúcs előtt adott nyilatkozatában. Szerinte az EU hitelessége a tét. Egyúttal követelte az ügy lehető legszélesebb kivizsgálását és az elkövetők szigorú megbüntetését.
Roberta Metsola EP-elnök ma Brüsszelben újságíróknak azt ígérte, hogy semmit sem fognak a szőnyeg alá söpörni. A botrányról beszámol majd az uniós vezetőknek a mai csúcson, ugyanakkor az nincs nevesítve a napirendi pontok között.
A Tanács a fő napirendi pontok között – „az EP-elnökkel folytatott eszmecsere” mellett – az alábbiakat említi: Oroszország/Ukrajna, az energia és gazdaság, az EU biztonság- és védelempolitikája, a déli szomszédság (kapcsolat az észak-afrikai és közel-keleti államokkal), transzatlanti kapcsolatok és „egyéb témák”.
Most a lengyelek vétóztak
Ami a többi témát illeti, a konfliktust az uniós pénzek ügyében Magyarország és Brüsszel között a hét elején már sikerült – legalábbis időlegesen – rendezni. A magyar kormány nem vétózza meg sem az Ukrajnának jövőre szánt, 18 milliárd eurós uniós támogatási csomagot, sem a globális minimumadót. Cserébe az EU csökkenti a hazánk esetében befagyasztott kohéziós források összegét és feltételekkel hozzáférést biztosít majd Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeihez.
Időközben azonban újabb viharfelhő bukkant fel a láthatáron: Lengyelország szerdán megvétózta a kompromisszumos csomagot, hivatalosan a minimumadóval kapcsolatos aggodalmai miatt. Mateusz Moraviecki lengyel kormányfő pedig egyúttal azt kérte az EU-tól, hogy bocsásson végre rendelkezésükre 35 milliárd eurót a Helyreállítási Alapból, cserébe a Brüsszel által elvárt igazságügyi reformért.
Bár hivatalosan ez az ügy sem szerepel a napirendi pontok között, a lengyel miniszterelnök várhatóan „eszkalálja majd” a témát a mai EU-csúcson a brüsszeli lap értesülései szerint – azaz a szokásos dráma ezúttal sem marad el.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
