A szabadkereskedelem diadalának nevezte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, hogy az ASEAn-tagállamok és partnereik vasárnap aláírták a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership, RCEP) nevű ázsiai szabadkereskedelmi megállapodást egy vietnami rendezésű, virtuális csúcstalálkozó zárásaként.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) által 2012-ben kezdeményezett szabadkereskedelmi megállapodásban a szövetség tíz tagországa - Vietnam, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Laosz, Kambodzsa, Mianmar, Malajzia, Szingapúr, Indonézia és Brunei -, valamint öt partnerük - Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland - vesz részt.
A megállapodás ezzel a világ népességének közel egyharmadára, 2,2 milliárd emberre, és a globális bruttó hazai termék (GDP) csaknem 30 százalékára terjed ki. A GDP tekintetében ezzel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodásának számít, megelőzve egyebek mellett az Európai Uniót. Az eredeti kezdeményezésben India is helyet kapott, de Újdelhi tavaly kivonta magát az egyeztetésekből. Az ASEAN-tagországok ennek ellenére változatlanul bővíteni kívánják az Indiával folytatott kereskedelmet.
A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna beszámolója szerint Li hangsúlyozta: a nyolc éven át tartó tárgyalások után aláírt megállapodás reményt hozhat a jelenlegi borús nemzetközi helyzetben, jelezve, hogy változatlanul a multilateralizmus és a szabadkereskedelem a helyes irány a világgazdaság és az emberi fejlődés szempontjából.
A megállapodás alapján a partnerek csökkentik és fokozatosan kivezetik a vámokat az árukereskedelemben, és javítják a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó szabályokat, a többi közt piaci hozzáférést biztosítva a tagországok szolgáltatásokat nyújtó vállalatai számára. Mindemellett csökkenteni fogják a nem vámtarifa jellegű akadályokat is.
A kínai pénzügyi minisztérium egy, az internetes oldalán kiadott közleményben bejelentette: Kína és Japán egy bilaterális megállapodást is aláírt a vámok csökkentéséről. A minisztérium szerint a lépés történelmi mérföldkőnek számít a két ország kereskedelmi kapcsolataiban.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
