A Standard and Poors figyelmeztette Indiát, hogy elveszítheti a befektetésre ajánlott minősítését, azaz a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába kerülhet. Ezzel a hatalmas ázsiai gazdaság lenne az első az úgynevezett BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) közül, amelyik ilyen helyzetbe kerül. Az S&P szerint elsősorban a beruházási környezetet kell javítani, illetve enyhíteni kell a politikai feszültséget, ami miatt az indiai kormány jelenleg törvényhozói bénultságban szenved. A hitelminősítői kommentár gyakorlatilag megismétli azokat a kifogásokat, amelyeket a cég akkor tett közzé, amikor áprilisban negatívra rontotta az ország hitelbesorolását, BBB mínuszra rontva azt-írja a MarketWatch.
Az indiai állampapírok jelenlegi BBB mínusz besorolása egy fokozattal van a bóvli kategória fölött. Amennyiben a hitelminősítő tovább rontja a besorolást, akkor elapadhatnak a beruházási források, amik nélkül az indiai cégek csak nagyon nehezen tudnák megvetni a lábukat a tengerentúlon. A másik három BRIC-ország mindegyike stabilan a befektetésre ajánlott kategóriában van. Mostani kommentárjában a Standard and Poors egyértelművé tette, hogy nem rontja tovább az indiai besorolást abban az esetben, ha a kormány határozott lépéseket tesz a problémák elhárítására. A hitelminősítő nyilvánvalóan a politikai bénultság végét szeretné látni.
Az indiai GDP kilenc éves mélypontra, 5,3 százalékra esett az első negyedévben, elsősorban azért, mert az infláció ellen bevezetett szigorú monetáris politika nagy sebet ütött az indiai cégek teljesítményén. A költségvetési hiány a GDP 5,75 százalékára emelkedett az ottani pénzügy év végére, azaz március utolsó napjára. Ez sokkal magasabb, mint a kormányzat által elvárt 4,6 százalék, ugyanis a kormányzat nagymértékben támogatta az üzemanyag és műtrágya árának leszorítását. Az idei hiánycél a GDP 5,1 százaléka, de az S&P szerint a célt veszélyezteti a politikai ellenzék és a széles körű társadalmi ellenállás, amelyik megakadályozza az üzemanyag és a műtrágyák árának emelését, valamint az olyan reformlépéseket, mint a nyugdíjrendszer átalakítása és a külföldi beruházások nagyobb térnyerése.
