Idén szeptemberben a versenyszférában 0,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az előző év azonos időszakával összehasonlítva. Havi összehasonlításban azonban 0,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság. A versenyszféra foglalkoztatottságának szeptemberi csökkenéséről még nem lehet tudni, hogy a világgazdasági lassulás jele-e, vagy csak egy szezonális trend eredménye. A költségvetési szektorban 6,2 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest. Augusztushoz képest azonban enyhén, 0,2 százalékkal nőtt a közszférában dolgozók száma.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–szeptemberben 1 millió 851 ezren dolgoztak, 32 ezer fővel (1,7 százalékkal) többen, mint 2010 azonos időszakában. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 38 ezer fővel (4,9 százalékkal) lett kevesebb, ami elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.
A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 677 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint 2010. január–szeptemberben. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 105 ezer főre emelkedett. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 691 ezres létszáma közel annyi volt, mint 2010. január–szeptemberben.
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete
Forrás: KSH/Privátbankár
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 214 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 500 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 2,3 százalékkal nőttek.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (458 000 forint), ezt az információ és kommunikáció (392 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (366 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 600 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (147 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–szeptemberben a teljes munkaidősök mintegy 46 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első kilenc hónapjában átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 2,0 százalékkal emelkedett.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 139 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 200, a szellemi foglalkozásúaké 180 700) forint volt, 5,7 százalékkal magasabb az előző évinél. A 223 800 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,5 százalékkal haladta meg a 2010. január–szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalék volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete a teljes nemzetgazdaság, és a versenyszféra esetében is csökkent, míg a költségvetési szektorban 0,6 százalékkal csökkent az előző hónaphoz viszonyítva.
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
