Magyarország "elvégezte házi feladatát" a deficit és az adósság csökkentésében. A GDP-arányos államháztartási hiány "a bűvös 3 százalék" alatt marad az idén és jövőre is, az államadósság csökkentését tekintve pedig Magyarország annak a csupán három tagállamból álló csoportnak a tagja lett a huszonhetek közösségében, amelyek jelentős mértékben csökkentették az adósságterhet. Az államadósság a 2010 és 2014 közötti időszakban 5 százalékponttal csökken - mondta Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
| Cséfalvay Zoltán az IMF-kampánnyal dicsekedett ugyanezen a fórumon. Részletek >>> |
A kormányváltás óta a deficit és az adósság alakulása mellett "trendforduló" történt a foglalkoztatásban is, hiszen egyre többen dolgoznak, és a növekedés nem csupán a közfoglalkoztatás bővülésének eredménye.
Egyszer majd belépünk az eurózónába
Azokkal a tanácskozáson elhangzott felvetésekkel kapcsolatban, hogy Magyarország egyre inkább halogatja az euróövezeti csatlakozásra vonatkozó kötelezettségei teljesítését, az államtitkár hangsúlyozta: a kormány természetesen abból indul ki, hogy Magyarországnak "egyszer majd be kell lépnie az eurózónába", és mindent meg is tesz a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében.
Stabilizálódik az adórendszer
| A német sajtó szerint nem ilyen rózsás a helyzet. Részletek >>> |
Az adórendszer kiszámíthatatlanságát és gyakori változásait kifogásoló felvetésekre reagálva elmondta: a tervezhetőség szempontjából valóban nem volt jó az utóbbi két évben végrehajtott intézkedések sora, de a változtatások "lényeges része már lezárult és jövőre stabilizálódik az adórendszer".
Nem az intézkedések rosszak, hanem a pr-munka
Nagy Andor KDNP-s képviselő, az Országgyűlés magyar-német baráti tagozatának elnöke a tanácskozáson elmondta, hogy a 2010 előtti években nagy mértékben megnövekedett az adósság, és nemcsak az államé, hanem az önkormányzatoké is, ami az egész ország működését veszélyeztette, ezért a kormányváltás után hozzá kellett látni az adósságcsökkentéshez. Ugyanakkor az emberektől már nem lehetett több áldozatot elvárni, hiszen az átlagjövedelem csupán havi 500 euró, ezért a lakosság, a vállalati szféra és a bankrendszer közti tehermegosztás politikáját kellett alkalmazni.
Ez sértette német cégek érdekeit is, részben ennek hatására Magyarországról "borzalmas kép alakult ki a német nyilvánosságban" - mondta, hozzátéve: ebben a kormány is hibás, mert nem ismerte fel "a pr-munka fontosságát és a nyilvánosság jelentőségét", és nem magyarázta el partnereinek, hogy mi áll intézkedései hátterében.
A rossz magyar országkép kialakulásának egy további oka pártpolitikai természetű. A Fidesz kétharmados választási győzelme nyomán az ellenzéknek a politikai tér egyharmadán kell osztoznia, és az MSZP "nagy pártból kis párt lett" - mondta Nagy Andor. Az ellenzéki erők így mozgósították külföldi médiakapcsolataikat, és ezeken keresztül támadták az Orbán-kormányt és a miniszterelnök személyét - tette hozzá.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
