Ma dönt az Európai Bíróság a magyar cafeteria-rendszerről, egészen pontosan arról, hogy indokoltan korlátozta-e a magyar kormány a letelepedés és a vállalkozás szabadságát, amikor 2012 elején átalakította az adókedvezményeket - emlékeztet a Világgazdaság.
Mi történt 2012-ben?
2012. január 1-jétől a béren kívüli juttatások rendszere jelentősen átalakult Magyarországon. A fogyasztásra kész étel vásárlása csak Erzsébet-utalvány, míg vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak SZÉP kártya felhasználása esetén minősül béren kívüli juttatásnak. Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, SZÉP kártyát pedig az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt ténylegesen csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) bocsáthat ki.
Ezer sebből vérzik
A Bizottság szerint az Erzsébet-utalvány kibocsátása tekintetében létesített monopólium indokolatlanul korlátozza az Unió belső piacán a letelepedésnek és a szolgáltatásnyújtásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben megállapított szabadságát. A Bizottság emellett úgy véli, hogy a SZÉP kártya kibocsátásának feltételei nincsenek összhangban a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvnek a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel.
A Bizottság ezért kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Yves Bot főtanácsnok szerint a cafeteria rendszerre vonatkozó magyar szabályozás több ponton is ellentétes az uniós joggal; és bár a főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, nem sok jó néz ki a magyar kormánynak. Arról, hogy hogyan vérzik ezer sebből a magyar cafeteria-rendszer, itt írtunk bővebben >>
A végén még kártérítést is fizetünk?
A Világgazdaság cikke szerint valószínűleg vissza kell majd engedni a kedvezményes étkezési jegyek piacára az onnan 2012-ben tulajdonképpen kiebrudalt francia cégeket, miközben az sem elképzelhetetlen, hogy ezek még kártérítést is követelhetnek majd.
Nemzetközi befektetők szállhatnak be a válogatott futballbizniszbe? 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
