Jens Weidmann Bundesbank-elnök nem zárja ki egy újabb görög adósságleírás lehetőségét. Berlinben a Süddeutsche Zeitung gazdasági konferenciáján vállalati felsővezetők előtt kijelentette, hogy előbb vagy utóbb le kell majd mondani a Görögországgal szembeni követelésekről annak érdekében, hogy az ország visszatérhessen a tőkepiacra. Szerinte a kérdés csak az, hogy a jelenlegi helyzetben helyes üzenet lenne-e az adósság elengedése. Valóban nem lenne értelme felvetni az adósság elengedésének lehetőségét a reformok végrehajtása fejében? - vetette fel a teoretikus kérdést a Bundesbank elnöke.
Az adósság elengedése azonban önmagában nem oldaná meg a problémát - véli Weidmann. Ha csak elengednénk Athén adósságát az államháztartás és a költségvetési deficit fenntartható finanszírozásának megoldása nélkül, akkor tíz év múlva ugyanezzel a problémával kellene szembesülnünk. Jens Weidmann azt vetette a politikusok szemére, hogy minden felelősséget igyekeznek a jegybankra áthárítani. "Mindenkinek arra kellene törekednie, hogy tegye a maga dolgát" - fogalmazott. Pont az euróövezeti országok által létrehozott ESM alap az, amelyik még semmit nem tett, holott pont neki van meg rá a demokratikus felhatalmazása. Ezzel szemben az embernek az a benyomása, mintha az Európai Központi Bank lenne a válságkezelésre egyedül hivatott intézmény.
Weidmann már többször kritizálta az EKB kríziskezelését. Elsősorban azért, mert készségét fejezte ki államkötvények korlátlan összegben történő felvásárlására a tőkepiacon, amennyiben az érintett országok ennek fejében felvállalják a segélyalap által megkövetelt reformok végrehajtását.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
