A Veszprémi és a Fővárosi Törvényszék bírája is azt kérte az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a takarékszövetkezeti integrációs törvény több bekezdésének alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság azonban ma azt közölte: elutasították a kérelmeket, döntően eljárásjogi észrevételekre hivatkozva. A bíróságoknak ugyanis nincs joguk arra, hogy utólagos, absztrakt normakontrollt kezdeményezzenek, a bírói kezdeményezés csak az egyedi – konkrét – normakontroll eljárás egyik fajtája lehet. Lehet, hogy az ügynek azért még nincs még vége: elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság az egyik törvénypontot saját hatáskörben még vizsgálja majd – erre vonatkozó kérdésünkre még várjuk a választ.
Más ügyekben is döntött ma az Alkotmánybíróság: elutasították például a régi trafiktulajdonosok indítványait is, mind a 16-ot: az indokolás szerint önmagában az, hogy a panaszosok hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján trafikot üzemeltettek, nem jelenti azt, hogy ez a gazdasági tevékenység megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető. A törvényalkotó által választott szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát viszont az Alkotmánybíróság nem vizsgálta.
A szokásosnál kevesebb papírt hirdetett meg ma az államadósságkezelő: 60 helyett már csak 40 milliárd forintot kínált fel az ÁKK, és ezen nem is változtatott, annak ellenére, hogy az elsődleges forgalmazók ezt ötszörösen túljegyezték, több mint 200 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat. Az átlaghozam nagyot esett: 2,11 százalék lett, ami 8 bázisponttal alacsonyabb a legutóbbi aukció átlaghozamánál, és természetesen történelmi mélypontot jelent.
Hiába indult növekedésnek a gazdaság, a cégstatisztikára még rányomja bélyegét a válság – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató féléves jelentéséből. Minden eddiginél több, bő tízezer cég szűnt meg ugyanis a második negyedévben. Ilyen sok vállalkozást soha korábban nem törölt a cégbíróság. Az érték több mint 13 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakának eredményét. Jó jel viszont, hogy a felszámolási eljárást követően megszűnő cégek száma már csökkenni látszik, vagyis egyre kevesebb cég hagy maga után kifizetetlen adósságokat.
8 cég és a Magyar Betonszövetség a piac felosztása és a piaci árszint megtartása céljából rendszeresen tárgyalásokat folytattak. A Gazdasági Versenyhivatal a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította: a képen látható nyolc cég vezetői rendszeresen egyeztettek titokban, így felosztották a piacot, vigyáztak arra, hogy az árak számukra kedvezően alakuljanak. Összesen 2,7 milliárd forintos bírságot kaptak a cégek. A GVH munkáját egy titkos informátor segítette, ő a bírság 10 százalékát, 27,9 millió forintot kap az információkért cserébe.
Egy fél napig nem lehetett ügyintézni az okmányirodákban. Ahogy arról az index.hu beszámolt: reggel nyolctól állt le az okmányirodai rendszer, az országban sehol nem tudták kiszolgálni a személyazonosító okmányokkal illetve gépjármű-ügyintézéssel kapcsolatos igényeket. Hivatalosan csak 11 óra után ismerték el, hogy nem működik a rendszer, aztán délután fél 1-re sikerült is kijavítani a hibát, úgy tűnik, most éppen minden működik.
A devizahitelesek mentésében érintett bankok közül az Erste és a Raiffeisen papírjai igencsak szenvednek ma, az OTP az osztrák versenytársakhoz képest egész jól megúszhatja a mai napot…
Francesca Albanese szerint számos nemzetközi cég bűnrészes. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
