Theresa May brit miniszterelnök (Kép forrása: EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA)

Theresa May múlt szerdán, a konzervatív párt éves kongresszusának záró napján rukkolt ki korábbi, eleve halálra ítélt mestertervének korrekciójával, ami nem volt más, mint az erőviszonyoknak és az EU tárgyalási pozíciónak megfelelő feltétel nélküli fegyverletétel - írja Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. brokerage és befektetési üzletágvezetője legújabb blogbejegyzésében.

Korábbi tervét, a nem vámuniónak nevezett, és a harmadik felekkel kötött megállapodásokban Nagy-Britanniát nem korlátozó, továbbá speciális szabályrendszer szerint működő kvázi-vámuniót annak durva visszautasítása után felváltotta a valóságos vámunió elfogadásával.

Barnier szobáztat

Ehhez nincs meg a kellő támogatottsága a konzervatív parlamenti képviselők körében, a megvalósítás egyetlen, hártyavékony esélyét az ellenzéki képviselők nem jelentéktelen mértékű átszavazása jelentette volna. Ennek az EU tárgyalódelegációja általi felismerése vezetett oda, hogy Michel Barnier, aki korábban is találkozott brit ellenzéki vezetőkkel, szabályosan végig interjúztatta a brit alsóház képviselőcsoportjainak vezetőit, hogy megtudja, vajon mit hajlandóak adott esetben megszavazni, és mit biztosan nem.

Egészen elképesztő, hogy a brit miniszterelnök voltaképpen kiesett a tárgyalásokból, az EU főtárgyalója pedig praktikusan nyilvánvalóvá tette, hogy nem hiszi el, amit mond, nem hiszi el, hogy képes többséget teremteni a vállalásai mögé, nem hiszi el, hogy őfelsége miniszterelnöke kellő politikai felhatalmazással képviseli a hazáját. Amin igazán nem csodálkozhatunk – fogalmaz Kovács Krisztián.

May fenyeget

May azzal próbált keményen Brexit-párti tory, munkáspárti képviselőket és választókat megnyerni az általuk mindeddig elvetett vámunió tervének, hogy annak elutasítása vagy romboló hatású no-deal Brexithez, vagy megismételt népszavazáshoz vezet, ez utóbbi pedig akár el is kaszálhatja a szemellenzős rajongók szívének oly kedves ügyet. Vagy kicsi Brexit, sőt, kicsike Brexitecske, kamu-Brexit, vagy no-Brexit, válasszatok.

A mutatvány természetesen nem sikerült, olyan hardcore rajongókat, akik a tory kongresszuson órákat álltak sorba, hogy élőben hallgathassák Boris Johnson-t, efféle nyomásgyakorlással nem lehet letéríteni az irracionalitás pályájáról. Barnier interjúinak eredménye az lett, hogy a hét elején már a tárgyalódelegációk azt szivárogtatták, hogy jól haladnak, de továbbra is Észak-Írország problémája vár megoldásra, ami érthetetlen volt annak fényében, hogy a múlt végi hírek szerint a brit kormány elfogadta a vámuniót – hiszen ha Nagy-Britannia egésze a vámunióban marad, akkor nincs semmiféle probléma sem az északír-ír határon, sem a britek által ellenzett belső határellenőrzés gondja nem merül fel a két sziget között.

Barnier terít

Michel Barnier tegnap az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzott beszámolója aztán megvilágította a látszólagos ellentmondás hátterét. Az EU főtárgyalója megismételte, hogy a vámunió lehetősége az EU részéről továbbra is nyitva áll, sőt, akár a kilépés után is „várják vissza” Nagy-Britanniát ebbe a konstrukcióba, de világossá tette azt is, hogy ez jelenleg nem egyeztethető össze az általa személyesen felmért brit belpolitikai realitásokkal. Szövegszerűen idézzük a beszéd hivatalos leiratából:

„LADIES AND GENTLEMEN,

THE UK WANTS TO AND WILL LEAVE THE SINGLE MARKET AND THE CUSTOMS UNION.”

Döbbenetes. Mintha azt mondaná, nem, kedves Theresa, utánajártam, megkérdeztem a tieidet, és nekem azt mondták, hogy nem, nem akartok a vámunióban maradni. Rosszul tudod. Megkérdeztem a skótokat és a Munkáspártot is, azt mondták, mindegy mit viszel, leszavazzák. Megkérdeztem a többségedhez szükséges tízfős észak-írországi unionista pártot, azt mondták, nem fogadják el a belső határellenőrzést, ha ilyet viszel nekik haza, a jövő évi költségvetésedet sem fogják megszavazni, meg fognak buktatni.

Ez utóbbi, nyilvánosan elhangzott fenyegetés fényében különösen érdekes, hogy Barnier beszédének folytatásában tömören, de alaposan újra kifejtette, hogy vámunió nélkül miért elkerülhetetlen a vámellenőrzés Észak-Írország és a Brit-sziget között. Ha a britek vámunió nélkül akarnak megállapodni, akkor ezt kell fogadniuk, pont.

Persze udvarias és diplomatikus volt, hangsúlyozta, hogy ez a kellemetlenség elsősorban a kikötőkre korlátozódna, a személyek forgalma amúgy is ettől függetlenül, szabadon zajlik az Írországgal kötött vonatkozó egyezmény értelmében.  A lényeg azonban az, hogy az Európai Unió már nem tárgyal, hanem feltételeket ismertet

Elfogynak az opciók

Lehetett volna Norvégia-modell. Lehetett volna, és még mindig lehet Kanada-modell, méghozzá alaposan felextrázva, az áruk tekintetében teljesen vámmentesen, kvóták nélkül.

Lehet ennél szerényebb, de átfogó kereskedelmi egyezmény is, de ebben az esetben az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az északír-ír határ minden tekintetben tökéletesen átjárható legyen, ennek pedig feltétele a belső vámellenőrzés, továbbá szó sem lehet új “ közös szabálykönyvről”, egy kereskedelmi megállapodásban az EU ragaszkodik a saját szabályozási sztenderdjeihez.

A szereplők kezdenek a helyükre kerülni. Eddig is tudtuk, hogy a britek lehetőségei erősen korlátozottak, de most ők is kezdenek ráébredni. Feladat már annak biztosítása is, hogy ne legyen élelmiszerhiány.

Ebből lehet választani, nincs más opció, csak a senki által nem kívánt, de gőzerővel előkészített no-deal szcenárió. A jövő heti, kifejezetten a Brexit-tel foglalkozó EU-csúcsra ki kellene találniuk, hiszen a novemberi hasonló csúcs elvileg csak a véglegesítésre szolgálna – azaz egy hetük van arra, hogy döntsenek egy olyan kérdésben, amit két és fél év alatt még csak meg sem értettek igazán.