A Morgan Stanley londoni befektetési részlegének elemzőstábja a múlt héten turnézott Budapesten, ahol a kormányzati és banki illetékesekkel tartott megbeszéléseikről úgy számolnak be: széleskörű konszenzust tapasztaltak a magyar fővárosban arról, hogy pusztán finanszírozási szempontból nincs szükség IMF-megállapodásra, mivel a kormány készpénztartalékai bőségesek. A Morgan Stanley adatai szerint az év hátralévő részében még 2,2 milliárd euró szuverén devizakötvény-adósság és valamivel több mint egymilliárd eurónak megfelelő hazai kibocsátású kötvénykötelezettség jár le, ám ezzel szemben áll 6 milliárd eurónyi készpénztartalék, amely bőven kitarthat még a jövőre is.
Támogatók és halogatók
Londoni elemzői vélemény szerint ugyanakkor valószínűleg van egy csoport a kormányon belül - Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős miniszter közvetlen környezetében -, amelynek tagjai úgy gondolják, hogy a megállapodás megkötése jó döntés lenne bármilyen forgatókönyv megvalósulása esetén, a Fideszen belül mások azonban már nem lelkesednek ennyire az IMF/EU-ellenőrzés iránt, hacsak ez nem válik igazán szükségessé.
A szakértők nem tudták megmondani, hogy mekkorák lehetnek ezek a csoportok, de valószínűbbnek tűnik, hogy mostanában a halogatók szava az erőteljesebb. Mindebből az következik, hogy külső piaci nyomás - például 300 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam - hiányában jó esélye van annak, hogy halasztják majd az IMF-megállapodást. A Morgan Stanley londoni felzárkózó piaci elemzői szerint nem valószínű, hogy a magyar fél feláll a tárgyalóasztaltól. Ha azonban a piaci kondíciók jók, abban az esetben a cég szerint magasabb a kockázata annak, hogy a tárgyalások tényleges előrelépés nélkül meghatározatlan ideig elhúzódhatnak.
Más elemzők is hasonlókat vizionálnak
A Barclays emberei néhány hete szintén jártak Magyarországon és azután azt valószínűsítették, hogy az IMF/EU-megállapodás 2013 első negyedéve előtt nem hozható tető alá. Szerintük a menetrendet gyorsíthatja, ha romlanak a külső feltételek, és ez emeli a magyar befektetési eszközöket terhelő kockázati felárakat, gyengítve egyben a forintot. A Barclays elemzői szerint elképzelhető ennél nagyobb csúszás is, ha a globális kockázati kondíciók javulnak és a tárgyalásokon nem közelednek egymáshoz az álláspontok egyes kényes kérdésekben.
A Morgan Stanley is úgy véli egyébként, hogy a tárgyalások szenzitív pontjai között van a jövő évi költségvetés és a kormányzat növekedési várakozása. A kormány idén 0,1 százalékos, jövőre 1,6 százalékos növekedést feltételez, a Morgan Stanley jelenleg érvényes - nemrégiben rontott - előrejelzése ugyanakkor az, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idén 1,2 százalékkal visszaesik, és jövőre is csak 0,7 százalékkal növekszik.
Na, és mi van a Nemzeti Bankkal?
Becslések szerint a hivatalos várakozásoktól elmaradó növekedés miatt - ha a kormány nem von be alternatív finanszírozási forrásokat - jövőre a GDP 4 százaléka körül lehet az államháztartási hiány, ami a kitűzött célnak csaknem a kétszerese lenne. A Morgan Stanley szakértői a Nemzeti Bank kamatpolitikájával kapcsolatos elemzésükben aggasztónak nevezték az augusztusi kamatcsökkentési döntést eredményező 4-3-as szavazati arányt, mert szerintük ez arra utal, hogy több kérdésben is alapvető a nézetkülönbség a monetáris tanácson belül. Ezek közé tartozik az infláció: a tanács keményebb alapállású tagjai úgy gondolják, hogy a magas szinten beragadt infláció felett nem lehet csak úgy átsiklani, tekintettel arra, hogy az MNB-nek inflációs célkövetésre szóló mandátuma van. Az enyhítésre hajló tagok ugyanakkor azt mondják, hogy a gyenge kereslet előbb-utóbb úgyis leviszi az inflációs ütemet.
Budapesti szakértői látogatásuk nyomán az elemzők szerint magasabbra került az a fájdalomküszöb, amelyet az MNB a forintárfolyam esetében hajlandó elviselni, vagyis a monetáris tanács a korábbinál készségesebben tolerál valamelyes forintgyengülést. A Morgan Stanley elemzői azt jósolták, hogy ha még az idén ősszel megszületik az IMF/EU-megállapodás, akkor az MNB jövőre 5,00 százalékig is csökkentheti alapkamatát a jelenlegi 6,75 százalékról.
Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét. 
