Hitelkeret-megállapodás nélkül is kiigazításra kötelezhetnek minket
Mint ismeretes, az EU/IMF-megállapodás részeként Magyarországnak valószínűleg a két nemzetközi szervezet által kért kiigazításokat is végre kell majd hajtania. Könnyen lehet, hogy a magyar kormánynak úgy kell majd kiigazító programról egyeztetnie az EU-val, hogy az nem a hitelkeret feltétele lesz. Az uniós elnökség alatt elfogadott hatos jogszabálycsomag szerint ugyanis a tartós egyensúlyhiánnyal küzdő országokat akcióterv (corrective action plan) készítésére kötelezheti a tagállami kormányokat tömörítő tanács, mely ajánlásokat is megfogalmazhat ez irányba. Az EU a terv végrehajtását is ellenőrzi, és határidőket is szabhat annak teljesítésére.
NGM: "csupán" két mutatóban hasaltunk el
Magyarország egyelőre még nem tart ebben a szakaszban, de az EB jelentése intő jel lehet a kormánynak.
A Bizottság február 14-én megjelent jelentése alapján 12 tagállam (közöttük Magyarország) esetében javasolja alaposabb közgazdasági elemzés elvégzését. A 4 pénzügyi csomagban részesülő országot (Görögország, Írország, Portugália és Románia) nem vizsgálta a Bizottság.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értelmezése szerint "Magyarország esetében a 10 indikátor közül csupán kettő jelzett egyensúlytalansági problémát", az államadósságot - ami ellen a kormány "harcot" hirdetett - és a nettó befektetési pozíciót mérő mutatón haladták meg a határértékeket. E két mutatón túl a Bizottság figyelembe vette a külső adósság magas szintjét és annak devizális szerkezetét is (a külső eladósodottságunk a legmagasabb az EU-ban). Az NGM szerint mindezen mutatók állományi jellegű mutatók. Ez azt jelenti, hogy a múltban hosszú időszakon keresztül alakultak ki a magas, határértéket meghaladó értékek.
A kormánynak kezdetektől fogva célja a magas államadósság és a magánszektor devizaadósságának csökkentése. Ezt szolgálják a Széll Kálmán-terv strukturális kiadáscsökkentő intézkedései és a devizahitelesek problémáinak megoldását célzó lépések - kommentálta a Bizottság jelentését a szaktárca.
Akadozik az államadósság elleni harc
Az NGM közleménye arra nem tér ki, hogy a külső államadósság mértékét, illetve az államadósság magas devizakitettségét a kormány miképpen próbálja meg lecsökkenteni (a kiigazítások mellett tavaly 1400 milliárdnyi állampapír bevonásával sikerült a nyugdíjállamosítás után lenyomni az államadósság szintjét, ami a folyamatosan gyengülő forint miatt év végére visszahízott a 2010 év végi szintre).
Az államadósság ellen folytatott harc akadozását mutatja ugyanakkor, hogy az Eurostat statisztikája szerint Magyarország adósságának növekedése gyorsabb volt a görögökénél is, az uniós statisztikai hivatal szerint az államadósságunk 82,6%-a a GDP-nek, ami megfelel annak, amit korábban az MNB is - az uniós módszertan alapján - közzétett. A számok megjelenése után nem sokkal az NGM eltávolította oldaláról az államadósság-nyomásmérőjét.
