Az államháztartás egyenlegét az év első tizenegy hónapjára a központi költségvetés 1038,5 milliárd forintos deficitje és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 45,8 milliárd forintos, illetve az elkülönített állami pénzalapok 22,0 milliárd forintos többlete adja - közölte a részletes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ugyan tavaly november végén 713,7 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének deficitje, a két év azonos időszaka közötti különbség továbbra is elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad - magyarázza a tárca.
Eddig több mint 500 milliárd forinttal magasabb kifizetést teljesített a költségvetés, annak érdekében, hogy biztosítsa a hazai fejlesztések megvalósulását és elkerülje az esetleges forrásvesztést.
Uniós pénzek miatt alakult így
Idén novemberben 154,5 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere, szemben a tavalyi 95,9 milliárd forintos többlettel. A tárca szerint az eltérés itt is az egyes uniós programok finanszírozásával függ össze: a hónapban közel 494 milliárd forintnyi forrást utalt ki a költségvetés. Ez 280 milliárd forinttal magasabb az előző év novemberi összegénél.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva mintegy 665 milliárd forinttal több adóbevételt könyvelhetett el a költségvetés.
Az uniós módszertan szerint számított hiánycél az idei év végére változatlanul a GDP 2,4 százaléka, amely – figyelembe véve a bevételek és a kiadások éven belüli eloszlását – továbbra is reálisan tartható, azonban akár ennél alacsonyabb értékre is lehet számítani.
Központi költségvetés
A központi költségvetés november végi halmozott bevételei 209 milliárd forinttal nagyobb összegben teljesültek az előző év azonos időszakához képest. Magasabb összeget tettek ki – többek között – a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból származó bevételek, a költségvetési szervek bevételei és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját (hazai) bevételei.
Elmaradtak viszont az előző év azonos időszakához képest a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések is. A központi költségvetés november végi halmozott kiadásai mintegy 309 milliárd forinttal teljesültek magasabb összegben, mint az elmúlt év azonos időszakában. A kiadások előző év azonos időszakához viszonyított emelkedése elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak jelentős növekedéséből következett. Ezenfelül magasabban teljesültek a költségvetési szervek kiadásai és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai kiadásai is. A két év összehasonlítását befolyásolta az a tény is, hogy tavaly november végéig került sor a helyi önkormányzatok 2 adósságkonszolidációja keretében 68,8 milliárd forint törlesztési célú támogatás kifizetésére. A kiadások közül elmaradtak azonban az előző év azonos időszakához képest a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz, valamint a helyi önkormányzatok támogatása is.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2015. I-XI. hónapban 1106,5 milliárd forintot tettek ki, 135,3 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 218,5 milliárd forintos szintet értek el, 101,3 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (888,0 milliárd forint) így összességében közel 34 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Társadalombiztosítási alapok
A társadalombiztosítási alapok
2015. november végi 45,8 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 50,1 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 4,3 milliárd forintot megközelítő hiányából tevődik össze. A 2014. év I-XI. hónapjában az alapok együttes többlete ennek mintegy 4,3-szerese volt.
A különbség részben a bevételi oldalon jelentkezett, az alapok összes bevétele 48,2 milliárd forinttal alakult alacsonyabban az előző év azonos időszakához képest. Az elmaradás alapvetően a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevétel növekedése következtében az előző év azonos időszakához képest jelentősen lecsökkent központi költségvetési támogatás (Egészségbiztosítási Alap) következménye. A kiadási oldalon viszont 2,4 száazlékos növekedés következett be az egy évvel korábbi teljesítéshez képest.
A kiadásokon belül a nyugdíjkiadások 68,0 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának kiadásait, amely a 2015. január 1-jétől megvalósult nyugdíjemeléssel függ össze. Növekedtek továbbá a gyógyszertámogatásra, a gyermekgondozási díjra és a táppénzre fordított összegek is.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok I-XI. havi 22 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevétele 59,0 milliárd forinttal, kiadásai pedig 63,3 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak az előző év azonos időszakához képest.
A bevételek közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapot megillető hányadából és a szakképzési hozzájárulásból származó bevételek, a szakképzési egyéb bevételek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és a Bethlen Gábor Alap bevételei lettek magasabbak. A kiadások közül – többek között – a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadása, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és a Bethlen Gábor Alap kiadásai teljesültek magasabban az előző év azonos időszakához képest.
Az államháztartás központi alrendszerének november végi főbb pénzforgalmi adatai a következők:
Szinte hihetetlen, olykor szó szerint eszméletlen izgalmak voltak a pályán. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
