Elképesztően izgalmas a brit választási hajrá

Az elmúlt hetekhez hasonlóan a vasárnap közölt legfrissebb közvélemény-kutatások sem valószínűsítenek egyértelmű győztest a csütörtökön esedékes brit parlamenti választásokra, bár a konzervatívok továbbra is vezetnek, és a liberálisok korábbi hirtelen népszerűségi kiugrása már múló jelenségnek tűnik.

A The Sunday Times megbízásából elvégzett felmérés a tizenhárom éve ellenzékben politizáló Konzervatív Pártnak 35, a Liberális Demokratáknak 28, a kormányzó Munkáspártnak 27 százalékos támogatottságot jelzett. A The Sunday Telegraph által közölt adatsor szerint ugyanakkor a kormánypárt ismét helyet cserélt a liberálisokkal: a tekintélyes konzervatív lap számára összeállított közvélemény-kutatási adatok alapján a toryk most 36, a Labour 29, a liberálisok 27 százalékra számíthatnának.

A The Independent on Sunday és a Sunday Mirror közös felmérése is hasonló sorrendet mutat: eszerint a konzervatívok tábora 38 százalékos, a Munkáspárté 28 százalékos, a Liberális Demokratáké 25 százalékos.

Mindegyik kimutatás közös jellemzője, hogy a brit választási aritmetika alapján ezek a megoszlások egyik pártnak sem biztosítanának abszolút többséget, így felmerülhet a brit kormányzati berendezkedéstől meglehetősen idegen koalíciókényszer, vagy az új választások kiírása.

A brit fogadóirodák ez utóbbit tartják valószínűnek; ezt jelzi, hogy a megismételt választásokra kínált fogadások nyereményesélyei folyamatosan csökkennek.

Legutóbb 1974-ben, Edward Heath konzervatív kormányának idején fordult elő, hogy a választások után egyik pártnak sem volt többsége az összes alsóházi frakció együttes létszámához képest. Akkor még ugyanabban az évben újabb választást írtak ki, amelyet hajszálvékony többséggel a Harold Wilson vezette Munkáspárt nyert meg.

A 650 tagú londoni alsóházban legalább 326 tagú frakció kellene ahhoz, hogy valamelyik párt abszolút többséghez jusson, és - a hagyományos brit kormányzati rendszernek megfelelően - egypárti kabinetet alakíthasson.

A jelenlegi felmérések mindegyike alapján a konzervatívoké lesz a legnagyobb frakció, ám ennek valószínű létszámát a különböző számítások 300 és 311 közé teszik. Az új kimutatásokból annyi elmozdulás mindazonáltal látszik, hogy a Liberális Demokraták iránti választói lelkesedés múlóban van.

A brit választások történetében most először tévévitasorozatban mérkőztek meg a három legnagyobb párt kormányfő-jelöltjei, és a liberális párt már az első ilyen rendezvény után látványosan előretört. Az adások után elvégzett közvélemény-kutatások az eddigi örök harmadik parlamenti erőt rendre a második, sőt egyes esetekben az első helyre hozták ki.

Úgy tűnik azonban, hogy a Liberális Demokraták a hirtelen magasra csapó népszerűségi hullám apadása ellenére is tartósan kiléptek korábbi, hosszú évek átlagában 17-20 százalék közötti támogatottsági sávjukból, és ennek továbbra is kritikus jelentősége lehet koalíciós tárgyalások esetén.

IMF-hitelre kényszerülhetnek a britek
Május 6-án választanak a britek

MTI