Honnan ez a sok forint-szakértő?
Mialatt az euró árfolyama másfél hónap alatt 270-ről 300 forintra emelkedett, a nagy külföldi elemzőházak, a "londoni elemzők" és más szakértők gyakorlatilag csendben voltak: nem záporoztak a kommentárok és az árfolyam-előrejelzések.
A forint MNB-középárfolyama 2011-ben
Amikor azonban a forint megközelítette történelmi mélypontját, hirtelen előkerültek az ismert és ismeretlen forint-szakértők az egész világból. Ráadásul amiket mondanak, azokat sok esetben legalábbis fenntartásokkal kell kezelnünk. A Privátbankárnak nyilatkozó - neve mellőzését kérő - befolyásos piaci szakember szerint például az a "szakértő", aki azt hangoztatja, hogy Magyarországnak a forint leértékelésére van szüksége, egyáltalán nincs tisztában a magyar valósággal: ez ugyanis azonnal bedöntené az államadósságot, a lakosság fizetőképességét, veszélyeztetné a bankrendszer stabilitását.
Fel lehet tenni azt a kérdést, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai irányvonal valóban a legmegfelelőbb-e az országnak - azonban szimplán csak a forint sorsával riogatni az embereket nem igazán szakmai megközelítés, márpedig a magyar sajtót leginkább ez jellemzi a szakember szerint.
Miért hallgat a jegybank?
Jogos felvetés lehetne inkább az, hogy az adott helyzetben miért hallgat a jegybank? A monetáris tanács tagjai között olyan fokú a megosztottság, ami gyakorlatilag gúzsba köti a jegybankot. Az MNB-nek már régen komoly verbális intervencióval, tényleges beavatkozással kellett volna megjelennie - valamivel, ami erősebb egy halvány kamatemelési ígéretnél.
A szakember szerint ideje lenne, hogy a kormány és a jegybank együtt álljon a világ elé, és egy sajtótájékoztató keretében kijelentse: eddig és ne tovább, a gyenge forint politikájának itt a vége. Ez ugyanis a tönkreteszi a makrostabilitást, a pénzügyi rendszer stabilitását, lenullázza a devizahiteleket nyögő lakosság vásárlóerejét. Az MNB által szerdán közölt adatok alapján 82 százalékra emelkedett a GDP-arányos államadósság - a háttérben nagyrészt a devizaadósság átértékelődése áll a forint gyengülése nyomán. Minden erőfeszítés, ami az adósságpálya csökkentésére irányult, elveszett a gyenge forint miatt.
Világos beszéd kell
Amíg az MNB nem teszi világossá, hogyan készül a forint gyengeségét kezelni, addig a piac nem tudja megfelelően beárazni a rövidtávú kamatokat: nem lehet tudni, hogy 25, 50 vagy 100 bázispontos kamatemelésre kell számítani. Márpedig amíg ez fennáll, addig a rövid távú eszközök aukcióján nem lesz nagy túljegyzés. Ez nem csak egy általános keresleti kérdés: ez a monetáris politika megítélésével kapcsolatban meglévő bizonytalanság, ami felveti a jegybank hitelességének kérdését is. A magyar állampapírok esetenként ezért nem mennek el az aukciókon - véli a szakértő.
Ha az euró jegyzése visszatérne 305 forint alá, a jegybank tisztán kommunikálná a kamatokkal kapcsolatos elképzeléseit, és a kormány is világosan felvázolná az alkalmazott gazdaságpolitikai eszköztárát, akkor visszatérne a bizalom a kötvénypiacra is. Londonban arról pletykálnak, hogy a forintot hedge fundok támadják: azt látják, hogy a kormány látszólag gyenge forint-politikát folytat, intézkedéseinek várható hatásait nem méri fel - így a piac könnyedén spekulál a forint ellen.
Ha a kormány hitelesebben állna ki a forint mellett, és a devizahitelesek problémájára olyan megoldást keresne, amely nem roncsolja a bankrendszert, javulhatna mind a saját, mind pedig a forint megítélése. A szakember szerint erre jó példa volt, amikor Matolcsy György bejelentette, hogy nem erőltetik új törvények alkotásával a végtörlesztésben részt vevők arányának növelését: erre a devizaswap-piac intenzíven reagált, miközben az euró/forint piaca nem mozdult. Kedvező fordulatnak tekinthető, hogy a devizahitelesek megsegítéséről kormány legutóbb már banki szakembereket is megkérdezett; a hat bankvezérből álló szakértői csoport hamarosan javaslatcsomagot nyújt be a kormánynak a helyzet rendezésére.
Nem mellesleg az illetékes miniszter lecserélése is azt az üzenetet hordozná magában, hogy egy új éra kezdődik Magyarországon, amit egy sokkal átgondoltabb gazdaságpolitika jellemez - fogalmazott a Privátbankárnak a szakember.
Nem jöttek jó hírek a Közel-Keletről. 
