A Portfolio szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentése rontott az idei gazdasági kilátásokon. A jegybank szakértői az inflációs előrejelzést jelentősen megemelték, míg a GDP-növekedéssel kapcsolatban borúlátóbbá váltak.
A keddi kamatdöntést követően már nyilvánosságra hozott kulcsmutatók szerint az MNB az idei évre éves átlagban 4,5-5,1 százalékos inflációval számol, szemben a decemberi 3,3-4,1 százalékos prognózissal. Ez a sávközépet tekintve 3,7 százalékról 4,8 százalékra történő emelkedést jelent. A jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzést is megemelte a jegybank: 2,9-3,9 százalékra a korábban várt 2,5–3,5 százalékos tartományból.
A GDP-növekedésre vonatkozó idei előrejelzést viszont lefelé módosították. Az új prognózis szerint 1,9–2,9 százalékos bővülés várható, a korábbi 2,6–3,6 százalékos sáv helyett, így a középérték 3,1 százalékról 2,4 százalékra csökkent. A jövő évi növekedési várakozás ezzel szemben enyhén javult: 3,7–4,7 százalékra a decemberi 3,5–4,5 százalékról.
A jelentés részletes bemutatásakor Balatoni András, az MNB igazgatója elmondta: az infláció februárban érte el a csúcsát, de az év hátralévő részében is a 4 százalékos jegybanki toleranciasáv felett maradhat, és csak 2026 elején térhet vissza ebbe a sávba.
A gazdasági növekedés az év második felében élénkülhet, amit az emelkedő reálbérek és a fogyasztás növekedése alapozhat meg. Az export és a beruházások is ekkor járulhatnak hozzá a bővüléshez. A nagy gyárak – CATL, BMW, BYD – hatása a korábban vártnál később jelentkezik: míg decemberben még 2025-re és 2026-ra vetítettek 0,6 és 0,8 százalékpontos hozzájárulást, most úgy látják, hogy jövőre 1 százalékpontos hatás várható, vagyis kevesebb és később érkező növekedési lendülettel számolnak.
Az inflációban továbbra is jelentős szerepet játszik az élelmiszerek drágulása, amely mögött strukturális problémák húzódnak meg. A magyar élelmiszerárak régiós összevetésben a legerősebben reagálnak a sokkokra. Emellett a hazai élelmiszeripar energiaintenzitása kiemelkedően magas, termelékenysége pedig a második legalacsonyabb a térségben.
A jegybank szerint az árrés-stop intézkedés április-májusban 0,8 százalékponttal csökkentheti az inflációs mutatót. Az érintett termékkör átlagosan 15 százalékkal lett olcsóbb, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy áprilisban az infláció 4 százalék közelébe süllyedjen.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
