A készpénztartás és forgalom társadalmi összköltsége sokszorosa a gyártási kiadásoknak, a jegybank számításai szerint az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata évente a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő, 103 milliárd forint társadalmi megtakarítást tenne lehetővé.
Egy kissé drága mulatság
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankjegygyártási ráfordításai az elmúlt években jelentősen nőttek, miután 2013-2016 között több mint 35 százalékkal, mintegy 150 millió darabbal emelkedett a forgalomban levő bankjegyek száma. Az MNB éves jelentése alapján 2015-ben 11 milliárd 286 millió forint volt a bankjegyek és érmék gyártási költsége. Az ezen kívüli ráfordításokat is figyelembe véve - szállítás, raktározás, utalás - a jegybank utolsó, 2011-es felmérése szerint a készpénz társadalmi összköltsége 285-388 milliárd forintot, a GDP 1,09-1,49 százalékát éri el évente.
Az elektronikus fizetési módok terjedésével az egyes fizetési módok fajlagos költsége is csökkenhet, a betéti kártyás műveletek, a csoportos beszedési és az elektronikus átutalási műveletek is jóval olcsóbbak lehetnének, sőt a legolcsóbbak lehetnének. A társadalmi költség a fizetési láncban jelentkező összes erőforrásigényt foglalja magában, a fizetési lánc összes szereplőjének (a jegybanknak, a készpénz-logisztikai cégeknek, a pénzforgalmi szolgáltatóknak és az ügyfeleknek) ráfordítását azon díjak nélkül, amelyet a szereplők a fizetési láncon belül egymásnak fizetnek.
Kevesebbet vihetnek haza a pénzügyi szolgáltatók?
Az elektronikus fizetési módok elterjedését a kormány is támogatja. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a közelmúltban az MTI-nek elmondta, a kormány támogatja a bankkártya-elfogadóhelyek bővítését. A készpénz iránti kereslet mérséklésének egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja az elektronikus fizetési infrastruktúrához való hozzáférés kiszélesítése - tette hozzá.
Ennek feltétele, hogy a terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók is csökkentsék a kiskereskedőket sújtó díjterhelést - jegyezte meg.
A kormányzati támogatás összege 80 ezer forint terminálonként, amelyet a kártyaolvasók (POS) beszerzésére lehet fordítani - ismertette. A támogatott POS-terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók az elektronikus fizetési forgalom maximum 1 százalékát számolhatják fel díjként, ez jóval alacsonyabb a jelenlegi jutalékszinteknél - mutatott rá.
A kormány már átcsoportosított 2,4 milliárd forintot a támogatás fedezetére, a tárca várakozása szerint a programnak köszönhetően több tízezer új terminál létesülhet olyan, jellemezően kisebb üzletekben, szolgáltatóknál, ahol eddig nem volt lehetőség bankkártyával fizetni - ismertette Hornung Ágnes.
Mit gondolnak az újabb rezsicsökkentésről? 
