EP: nem tudják a magyarok, hogy szavazhatnak?

Több százezerrel csökkenhet a magyar szavazók száma az idei EP-választáson az öt évvel ezelőttihez képest, a jelenlegi becslések szerint a választásra jogosultak 30-35 százaléka járulhat az urnákhoz - mondta Karácsony Gergely, a Medián közvélemény-kutató intézet kutatási igazgatója szerdán Budapesten az MTI-nek.

Mindig kevesebben szavaznak, mint amennyien biztosra mondják, hogy el fognak menni. Ez történt 2004-ben is az EP-választáson, ahol ötven százalék körül volt azok aránya, akik azt mondták, hogy biztosan elmennek szavazni, ehhez képest a részvétel 38,5 lett. Most jóval kevesebben mondják, hogy biztosan elmennének, a Medián áprilisi adatában 37 százalék volt ez az arány - mondta Karácsony Gergely.

Ráadásul a nemzetközi tapasztalat is az, hogy azokban az országokban, amelyekben másodjára tartanak EP-választást, mindig kisebb a részvétel, mint az első voksolás idején. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az első választás idején az emberek még nem szembesülnek azzal: az európai parlamenti választásoknak milyen csekély hatásuk van a belpolitikára - mutatott rá a kutatási igazgató. Ezek alapján az mondható, hogy a 2009-es részvétel alacsonyabb lesz, mint az öt évvel ezelőtti, több százezerrel kevesebben szavazhatnak. Jelenleg 30-35 százalékos részvétel tűnik a legreálisabbnak, a belpolitikai események és a kampány hatására azonban ez változhat - tette hozzá.

Innen már ziccer? A Medián legfrissebb, áprilisi közvélemény-kutatása szerint soha nem látott fölényre tett szert a biztos szavazók körében a Fidesz, amely egy most vasárnapi választáson 70 százalékos eredményt érne el. A Mediánnak 37 százalék mondta biztosra, hogy elmegy választani.      A felmérés szerint az MSZP támogatottsága a biztos szavazók körében 18 százalékon áll. Az MDF-nek és az SZDSZ-nek 2-2, a Jobbiknak pedig 4 százalékos a támogatottsága. A Századvég és Forsense közvélemény-kutatása szerint bár általánosan rossz a közhangulat, áprilisban a választási hajlandóság 59 százalékos volt. A Fidesz az összes megkérdezett körében 2 százalékpontot javítva 30 százalékon áll, míg az MSZP változatlanul 11 százalékos.      A Marketing Centrum március végi felmérése szerint A pártválasztók körében a Fidesz 61 százalékon áll, míg az MSZP 25-ön. A legnagyobb ellenzéki párt népszerűsége februárhoz képest hét százalékkal nőtt.

A kutatási igazgató arról is beszélt, hogy vizsgálataik szerint a Fidesz a mandátumok több mint felét szerzi majd meg, míg az MSZP-nek még megfogyatkozott szavazótáborát is nehéz lesz mozgósítania. A mostani adatok szerint a Jobbik bejutása biztosabb, mint az MDF-é vagy az SZDSZ-é. A tapasztalatok szerint minél kevésbé támogatja egy párt az EU-t, annál nagyobb a szavazótábora hajlandósága a választási részvételre - tette hozzá.

A kutatási igazgató arról is beszélt, hogy alapvetően magas az EU támogatottsága Magyarországon. A belpolitikailag megosztott magyar társadalom az unióhoz csatlakozás történelmi jelentőségével egyetért - mutatott rá.

A Medián méréseiből azonban az is kitűnik, hogy a 2004-ben a megkérdezettek 63 százaléka tudta, hogy mi az az Európai Parlament, idén ez az arány 75 százalék volt. Öt évvel ezelőtt a válaszadók 57 százaléka tudta, hogy az EP-képviselőket az állampolgárok választják, ebben az évben ez 55 százalékra csökkent - mondta a szakember.

TÁRKI: belföldön sem jobb a helyzet

Tovább csökken a választási hajlandóság; a TÁRKI legutóbbi felmérése szerint már csak a szavazásra jogosultak 44 százaléka ígérte biztosra részvételét egy most vasárnapi választáson; a Fidesz előnye továbbra is jelentős a kormánypárttal szemben. A közvélemény-kutató cég februárban és márciusban még 48-48 százalékos részvételi arányt mért - olvasható az MTI-hez szerdán megküldött felmérésben.

A TÁRKI 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatása szerint a nagyobbik ellenzéki párt továbbra is jelentősen vezet a kormánypárttal szemben. A felmérésből kiderült, hogy az elmúlt egy hónapban valamelyest nőtt a Fidesz tábora, azonban a növekedés inkább abból adódik, hogy a bizonytalan, ingadozó szavazóréteg aránya csökkent, akik közül most többen erre a pártra szavaznának, ha most lennének a választások.     

A Fidesz támogatottsága a felnőtt lakosság körében továbbra is stabil: áprilisban 36 százalékon áll, míg februárban 32 százalék, márciusban 33 százalék volt. A Magyar Szocialista Párt támogatói tábora a teljes lakosság körében ebben a hónapban 11 százalék, a februári és márciusi 12-12 százalékkal szemben.  Áprilisban a pártválasztók körében a Fidesz 43 százalékponttal (februárban 37, márciusban 38 százalékponttal), a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 42 százalékponttal vezetett az MSZP előtt (míg februárban 43, márciusban 39 százalékpontnyi volt a különbség).  Áprilisban a biztos szavazó pártválasztókon belül a Fidesz támogatottsága 64 százalékon állt (februárban 64 százalék, márciusban pedig 62 százalék volt ez az arány), míg a szocialista párté ugyanebben a hónapban 22 százalék volt (februárban 21 százalékon, márciusban pedig 23 százalékon állt).

A teljes lakosság körében a kis pártok támogatottsága továbbra is alacsony. Az SZDSZ tábora a teljes felnőtt lakosság körében 3 százalék, a pártválasztók között pedig 5 százalék. Az MDF szavazói a teljes lakosságon belül 2 százalékot, a pártválasztók körében 4 százalékot tesznek ki (februárban és márciusban ugyanezen eredményeket mérték a két kisebb parlamenti párt támogatottságában).

Az áprilisi felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztókon belül a kis pártok közül az SZDSZ és a Jobbik Magyarországért Párt közelebb, míg az MDF távolabb van az 5 százalékos határtól. Az SZDSZ  és a Jobbik Magyarországért Párt is 4-4 százalékos, míg az MDF 2 százalékos táborral rendelkezik.

EP: kétszer annyi mandátumot szerez a Fidesz?

A TÁRKI készítői az adatok alapján következtettek az európai parlamenti választások eredményeire is. Azt feltételezték, hogy a szokásosan alacsony választásokon való részvétel mellett a Fidesz biztosan nyeri az EP-választásokat. Jelenlegi becslésük szerint a 22 EP-mandátumból a FIDESZ 13-15, az MSZP 6-7 helyet szerez majd meg, míg az SZDSZ, az MDF és a Jobbik alacsony részvétel esetében 1-1-et, míg magas részvételi aránynál egy mandátumot sem fog kapni.

Pakolhat a Jobbik?
A Jobbik kijut Európába
EP-választás: még 4 hétig jelentkezhet!
Orbán fogolytáborhoz hasonlította Magyarországot
Schmitt: megvan az új többség
EP: 100 millióról indulnak a kampányok? 
Nem lesz Fidesz-Jobbik összeborulás
Orbán: az EP-választás bizalmi szavazás a kormányról  

MTI, Privátbankár