|
| Recep Tayyip Erdogan elnök 2016. július 16-án. (MTI/EPA) |
Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa szeptember végén tett törökországi látogatását követően közzétett feljegyzésében hangsúlyozta, Ankarának a lehető legsürgősebben vissza kell térnie a rendes eljárásokhoz és ügymenetekhez, és a lehető leghamarabb véget kell vetnie a rendkívüli állapotnak.
A biztos sajnálattal állapította meg, hogy Törökország kormánya hétfőn úgy döntött, 90 nappal meghosszabbítja a rendkívüli állapotot, amelyet július 20-án, a kudarcot vallott katonai államcsínykísérlet után öt nappal vezettek be. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az intézkedés érvényességi ideje lerövidülhet.
Jogos, de túlzott
Az emberi jogi biztos nem vitatta Ankara döntésének jogosságát a rendkívüli állapot júliusi bevezetését illetően, de megjegyezte, hogy a rendelkezések szinte korlátlan intézkedési jogkört biztosítanak a hatóságok és a végrehajtó hatalom számára, az ilyen hatáskör pedig minden esetben bizonyos fokú önkényességet okoz és gyengíti a jogállamiságot.
Aggodalmát fejezte ki, hogy a rendkívüli állapot lehetővé teszi, hogy a gyanúsítottakat 30 napnál tovább is fogva tarthassák, és bírálta, hogy egyszerű közigazgatási határozattal médiavállalatokat, egyesületeket, vállalkozásokat zárhatnak be, vagyonukat pedig elkobozhatják.
Nils Muiznieks azt is kifogásolta, hogy Ankara kollektív eljárást folytat a puccskísérlet felelősévé tett, az Egyesült Államokban élő egykori hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmához közel állók ellen.
Külön kiemeli az ombudsman a jogbiztonság fontosságát, valamint, hogy egy demokratikus társadalomban nem szabad egy gyanúsított családtagjait is automatikusan gyanúsnak tekinteni.
|
Törökországban, a július 15-én kudarcot vallott államcsíny óta mintegy 70 ezer ember esetében indítottak eljárást Törökországban az átfogó vizsgálatok keretében. A nyomozások a haderő mellett főként a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik. |
Andrej Babis. 
