A csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón várhatólag politikai nyilatkozatban fogják támogatni az állam-, illetve kormányfők, hogy José Manuel Barroso portugál konzervatív politikus, az Európai Bizottság eddigi elnöke kapjon mandátumot újabb öt évre az unió legfőbb végrehajtó testületének irányítására.
A csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón várhatólag politikai nyilatkozatban fogják támogatni az állam-, illetve kormányfők, hogy José Manuel Barroso portugál konzervatív politikus, az Európai Bizottság eddigi elnöke kapjon mandátumot újabb öt évre az unió legfőbb végrehajtó testületének irányítására.
Erről Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter beszélt újságíróknak hétfőn Luxembourgban, az uniós országok külügyminisztereinek tanácskozása közben.
A június 4. és 7. között tartott választásokon megújított összetételű Európai Parlament, amelynek szintén hallatnia kell hangját a kérdésben, csak július közepén ül össze. Spindelegger szerint addig a tagállami kormányokat képviselő tanács hivatalosan nem terjeszt elő javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére.
Az európai konzervatívok támogatják
Balázs Péter magyar külügyminiszter elmondta: Budapest a jelenlegi helyzetben azt pártolja, hogy a folyamatosság fenntartása érdekében mielőbb nevezzék meg az október végén lejáró mandátumú jelenlegi összetételű Európai Bizottság új elnökét. Mint közölte, a külügyminiszterek erről Luxembourgban hivatalosan nem tárgyaltak, az egyeztetések a színfalak mögött folynak, és a kérdéssel a hét második felében a csúcsvezetők foglalkoznak majd.
Az Európai Bizottság kialakítása körül azért vannak kérdőjelek, mert most még a nizzai szerződés alapján rotációs rendszer bevezetésével kellene csökkenteni a biztosok számát. Ha viszont októberben sikeres lesz az EU-t megreformáló lisszaboni szerződésről tartandó újabb ír népszavazás, akkor a hatályba lépő reformszerződés előírásai mellett ez a rotáció elkerülhető.
Hogy az írek megkapják az uniótól - a lisszaboni szerződés elfogadása fejében - az általuk igényelt garanciákat katonai semlegességük, sajátos adóügyi és munkajogi szabályaik, illetve az abortusztilalom fenntarthatóságát illetően, az unió kész arra, hogy a most következő csúcson európai tanácsi határozatot hozzon. E tanácsi határozat valamikor később jogilag kötelező érvényűvé is válhat, ha a tagállamok - például egy későbbi EU-bővítés, valószínűleg Horvátország csatlakozása - mellett azt is megerősítik jegyzőkönyv formájában.
Balázs Péter azonban most nyomatékkal hangsúlyozta: azt el kell kerülni, hogy az ír garanciák miatt azok a tagállamok, amelyek egyszer már ratifikálták a lisszaboni szerződést, ezt kénytelenek legyenek újra megtenni.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a szocialisták támogatta magyar kormány Barroso elnöki megbízatásának megújítása mellett van, amit azonban az Európai Szocialisták Pártja ellenez, a magyar külügyminiszter leszögezte: Magyarország "nem pártpolitikai szemüvegen át nézi az uniót".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
