A Krím félsziget Oroszországhoz való csatolása történelmi fordulópont, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam - jelentette ki a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lapban megjelent interjúban Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Rasmussen szerint az Észak-atlanti Szövetségnek ezentúl "nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a területvédelemre", az ukrajnai folyamatoknak "riadóztatniuk" kell az európai tagokat. "Felszólítom az európai szövetségeseinket, hogy állítsák meg a védelmi kiadások folyamatos csökkentését, fordítsák meg a trendet és költsenek fokozatosan többet a védelemre" - fogalmazott keményen Rasmussen, aki mindezt annak fényében tartotta indokoltnak, hogy miközben Oroszország 30 százalékkal növelte katonai kiadásait, az európai NATO-tagállamok 40 százalékkal csökkentették a védelemre jutó forrásokat.
A NATO "reakcióidejét" sürgősen javítani kell, mert látszik, hogy Oroszország gyorsan cselekszik katonailag, ha meghoznak egy politikai döntést - érvelt a főtitkár.
A szokatlanul kemény szavakat a főtitkár azzal próbálta oldani, hogy hangsúlyozta: a NATO részéről senki nem akar katonai konfliktust a Nyugat és Oroszország között. Ugyanakkor az a megállapítás ismét a határon mozog, amelyben Rasmussen úgy vélekedik, hogy Moszkva "jelenleg inkább ellenfélként viselkedik, mint partnerként", és megszegte a NATO-val kötött 1997-es alapszerződést, amely tiltja, hogy a felek növeljék a másik területével határos térségekbe telepített katonai erőt. A szerződésben "kinyilvánítottuk, hogy fenyegetés esetén mi is megerősítjük csapatainkat, és most arról egyeztetünk, hogy pontosan mit jelenthet a csapaterősítés" - mondta Anders Fogh Rasmussen.
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
