Andrew Bailey a londoni alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette, hogy a brit gazdaságot és a világgazdaság egészét az utóbbi időben sokkhatások példátlan sorozata érte ellátási oldalról.
A Bank of England vezetője elismerte, hogy a nagy-britanniai infláció messze a cél felett jár, de kijelentette: a célszintet meghaladó inflációs hányad 80 százalékát az energiahordozók és a külkereskedelemben forgalmazott egyéb áruk drágulása okozta, és ezek nem hazai, hanem globális tényezők, amelyekre a monetáris politikának nincs befolyása.
Márciusban 7 százalékkal emelkedett éves összevetésben a fogyasztói árindex Nagy-Britanniában; ez volt az utóbbi 30 év legmagasabb tizenkét havi brit inflációja - írja az MTI.
A Bank of England monetáris tanácsa minap kiadott új pénzügypolitikai jelentésében közölte: felülvizsgált előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az éves összevetésű infláció átlagos üteme az idei második negyedévben valamivel meghaladhatja a 9 százalékot, és 2022 negyedik negyedévében valamivel 10 százalék felett tetőzik.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
Bailey a hétfő esti parlamenti meghallgatáson kijelentette: az ellátási oldalról jelentkező egyik nagy globális kockázat most az, hogy újabb energia-ársokk éri a világgazdaságot, abban az esetben, ha elakad a fölgáz és a nyersolaj, illetve a nyersolajpárlatok, például a dízelüzemanyagok forgalma.
A Bank of England kormányzója szerint a másik nagy kockázat - amely akár "apokaliptikusan is hangozhat" - az, hogy Ukrajna a háború miatt nem tud élelmiszert exportálni. Ez a lehetőség Nagy-Britanniában ugyanúgy komoly aggodalom forrása, mint a fejlődő térség számára - fogalmazott a brit jegybank vezetője.
Andrew Bailey elmondta: beszélt az ukrán pénzügyminiszterrel, aki derűlátóan nyilatkozott a vetési kilátásokról, de hozzátette, hogy jelenleg nincs mód az agrártermékek kijuttatására az exportpiacokra. A jegybanki kormányzó hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy Ukrajna a világgazdaság egyik jelentős búza- és étolajellátója.
Azokra bírálatokra reagálva, amelyek szerint a Bank of England lassan reagált a sokkhatásokra, Bailey a hétfői bizottsági meghallgatáson úgy fogalmazott, hogy a jegybank "nem tud háborúkat előrejelezni".
Hozzátette: nem hiszi, hogy a Bank of England az általa alkalmazott monetáris válaszlépéseken túl bármi egyebet tehetett volna a kialakult helyzetben.
A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos mélységi alapkamat-rekordról, és az eddig végrehajtott négy kamatemeléssel 1,00 százalékra emelte irányadó kamatát.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
