3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Márciusban javult, három havi csúcsot ért el a gazdasági hangulatindex mind az EU-ban, mind az euróövezetben, a foglalkoztatási kilátások mutatószáma pedig magas szinten stabilan tartotta magát az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) szerdai jelentése szerint.

Márciusban a gazdasági hangulatindex (ESI) a várakozásoknak megfelelő mértékben emelkedett mindkét régióban: 0,7 ponttal 96,2 pontra az EU-ban és 0,8 ponttal 96,3 pontra, három havi csúcsra az euróövezetben. Az EU-ban az ESI emelkedését a kiskereskedők, a fogyasztók és kisebb mértékben a szolgáltatások és az ipar vezetői bizalmának javulása okozta, míg az építőiparban stagnált a bizalom.

Pár hónap múlva újra indulhatnak az építőipari beruházások is.
Pár hónap múlva újra indulhatnak az építőipari beruházások is.
Fotó: Fotó: pixabay

A legnagyobb uniós gazdaságok közül az ESI jelentősen javult Franciaországban, 2,6 ponttal, valamint kisebb mértékben Olaszországban, ahol 1,5 ponttal és Németországban 0,9 ponttal. Hollandiában viszont 0,7 százalékkal romlott, Spanyolországban pedig 0,4 százalékkal lett alacsonyabb.

A feldolgozóiparban a várt mínusz 9,0 pont helyett mínusz 8,8 pontra, hat hónapja, 2023 szeptembere óta a legmagasabbra emelkedett a hangulatindex a februári mínusz 9,4 pontról. A szolgáltatásban a bizalmi index 6,3 pontra emelkedett a várt 7,8 pont helyett az előző havi 6,0 pontról.

A fogyasztói bizalom 0,6 ponttal 2022 februárja óta a legmagasabb értékre, mínusz 14,9 pontra javult mínusz 15,5 pontról. Köszönhetően annak, hogy fokozatosan javult a háztartások múltbeli és várható pénzügyi helyzetének megítélése, illetve az ország várható gazdasági helyzetére vonatkozó várakozás is, kevésbé pesszimisták a háztartások. A nagyobb tételek vásárlására vonatkozó hajlandóság stabilan tartotta magát az előző havi szinten.

A kiskereskedelmi bizalom mutatószáma 0,7 ponttal kissé megélénkült (+0,7), ami a múltbeli üzleti helyzetről alkotott derűlátóbb értékeléseknek és a készletek mennyiségének megfelelőségéről alkotott jobb véleményeknek köszönhető. A kiskereskedők üzleti várakozásai gyakorlatilag stabilak maradtak.

Az építőipari bizalom stabil maradt, mivel az építők foglalkoztatási várakozásai csak kis mértékben javultak, és a rendelésállomány szintjére vonatkozó értékeléseik nagyjából változatlanok maradtak. Az építésügyi vezetők aránya, akik az építési tevékenységet korlátozó tényezőként az elégtelen keresletet jelölték meg, tovább nőtt (+1,4 ponttal 32,8 százalékra), míg az anyag- és eszközhiányra utalók aránya csökkent (-0,6 ponttal 8,7 százalékra).

A foglalkoztatási várakozások mutatója (EEI) a második egymást követő hónapban gyakorlatilag stabil maradt mindkét területen, 0,1 ponttal 102,3 pontra emelkedett az EU-ban és 102,6 pontra az euróövezetben. Az ESI-vel ellentétben, amely a hosszú távú átlag alatt van, az EEI a hosszú távú átlaga felett teljesített. (MTI)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Döntöttek Varga Mihályék: közel négy és fél éves mélypontra csökkentik az alapkamatot
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 14:01
Lezárult a Varga Mihály jegybankelnök által júniusban meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa augusztus 25-i ülésén sorozatban harmadszor is 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, 5,5 százalékra. Az irányadó ráta legutóbb 4 éve és 4 hónapja, 2022. április 26-án volt ennél alacsonyabb, 4,4 százalékos szinten.
Makro / Külgazdaság Vagyonvisszaszerzési hivatal: itt van, mit ígérnek az elnökjelöltek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 12:54
Meghallgatták a három elnökjelöltet, itt vannak a legfontosabb mondatok.
Makro / Külgazdaság Még jobb kamatozással sem kellettek a pluszmilliárdok a magyar államnak
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 12:36
Csak 30 milliárdot tettek zsebre a 36,5 milliárdból, pedig tovább csökkent az átlaghozam.
Makro / Külgazdaság Megnyugtató hírt közölt a Mavir
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 10:44
Vége a krízisnek hivatalosan is.
Makro / Külgazdaság Megint vakarhatják a fejüket az elemzők a német adatok láttán
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 10:04
Nem ilyen GDP-adatra számítottak.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter is célkeresztben? Feljelentést tett Orbán Anita hűtlen kezelés gyanúja miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 09:19
Átnézték a Covid-időszak beszerzéseit. Érdekes dolgokat találhattak.
Makro / Külgazdaság Keddtől résen kell lenni a ChatGPT-vel, nem minden az, aminek látszik
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 09:04
Bekerülnek a hirdetések a beszélgetésekbe.
Makro / Külgazdaság Ismert figurákat rak a táblára Orbán Anita
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 08:36
34 nagykövet visszahívva, 1400 diplomataútlevél visszavonva, vizsgálják Szijjártó Péter ügyeit is.
Makro / Külgazdaság Kamatostul kap vissza 126 milliárdot a magyar állam a Duna Aszfalttól
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 07:16
Az állami kezességvállalás is megszűnik a GED Africa projektnél.
Makro / Külgazdaság GKI: ilyen az Európai Unió végén landolni
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 06:36
Az EU 27 tagállama közül Magyarország költötte GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre – két egymást követő évben is. 2023-ban és 2024-ben is Magyarország állt az uniós rangsor végén az egészségügyi kiadások GDP-arányos szintjén: az előző kormányzat a GDP 4,7 százalékát fordította erre a célra, miközben az EU-s átlag 7,4 százalék, Csehországban pedig közel 9 százalék volt. A szociális védelmi kiadások GDP-aránya emellett 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett vissza.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG