Ezúttal Montenegrót alázta Trump, harmadik világháborút is emlegetett

Félreérthető kérdés, szerencsétlen válasz

Az elnököt a Fox News riportere interjúvolta, és a NATO kapcsán azt a kérdést tette fel neki, hogy miért küldje a fiát Montenegró védelmére, ha azt megtámadnák. Ezzel vélhetően azt akarta megkérdezni, hogy mi a véleménye a NATO alapszabályának 5-ös cikkelyéről, miszerint, ha egy tagállamot külső támadás ér, akkor az mindegyik elleni hadüzenetnek tekintendő, így köteles az egész szövetség a megtámadott ország segítségére sietni. Példaként pedig a legújabb NATO-tag, Montenegró szerepelt, ha azt érné támadás.

Úgy tűnik, az elnök teljesen félreértette a kérdést, és úgy értette, hogy Montenegró a támadó fél. Legalábbis ez következik válaszából: a montenegrói igen erős, sőt agresszív nép. Agresszívak, és gratulálok, máris a harmadik világháborúban vagyunk, mondta. A kérdés félreértésén túl azonban még egy súlyos tudásbeli hiányosság is látszik: ha egy NATO-tag támad meg egy külső országot, ahogy a kérdést az elnök tévesen értelmezte, akkor nem lép életbe a klauzula.

Betartja-e ezek után?

Mindenesetre rákérdezhetett volna Trump a riporterre, hogy is van a kérdés, tisztázzák, hogy átgondoltan tudjon válaszolni. Így viszont nagyon rosszul jött ki az ügy, és a NATO szavahihetőségén komoly csorbát ejtett, pláne, hogy az elnök már a korábbiakban is ostorozta tagtársait, panaszkodva arról, hogy amerikai pénzen védetik maguk. Sokan felteszik a kérdést, hogy ha tényleg támadás ér valakit, Trump Amerikája betartja-e az 5-ös klauzulát.

Eddig egyébként egyszer lépett életbe a klauzula: 2001 szeptemberében, amikor Amerikát érte támadás, és a többiek automatikusan melléálltak. Jóllehet nem ország volt végül is a támadó fél, hanem országokon átnyúló terrorszervezet, de az azt támogató és rejtegető ország, Afganisztán rendszerét végül is megdöntötték.

Montenegrói reakciók

A NATO-val kapcsolatos elbizonytalanítás mellett persze az esetben az volt a legkínosabb, hogy sikerült vele jól felidegesíteni ezúttal Montenegrót. Ilyen jellemzés akkor is kirívó sértés, ha egy alacsonyabb rangú politikus teszi egy országra, hát még, ha az amerikai elnök. Nem is kellett sokat várni a montenegrói válaszra. A BBC-nek Ranko Krivokapic nyilatkozott, aki 10 évig volt a montenegrói parlament házelnöke, és most az ellenzéki szociáldemokrata párt vezetője. Viszonylag finoman fejezte ki magát, amikor azt közölte, hogy a külpolitika nem erőssége az amerikai elnöknek.

Egy másik montenegrói politikus, Boris Raonic szerint eddig olyan amerikai elnökökhöz szokhattunk, akik a nyugati értékeket és a nyugat egységét támogatják. Ha nem is teszi ezt a mostani elnök, annyi fáradságot vehetne, hogy tanulmányozza azokat az országokat és ügyeket, melyekről nyilatkozik. Nyilvánvaló, hogy nem olvassa el a számára a külügy által készített anyagokat, ennek eredményei a mostanihoz hasonló ostoba állítások, amik azt is mutatják, hogy fogalma nincs az elnöknek, hogy országa eddig milyen szerepet töltött be, vagy ha igen, ezt egyáltalán nem méltányolja.