Fanyalogva fogadta az ellenzék a Széchenyi Tervet

A Jobbikot kivéve, akik meglepően lelkesek az újraélesztett program céljait illetően. A munkaadói szervezetek pozitívan fogadták a vitaanyagot, egyetértenek a hét kiemelt céllal

A Fidesz-kormány az önkormányzati választásokig semmit nem akar elmondani valóságos gazdasági programjából - értékelte az MSZP részéről Tukacs István az Új Széchenyi Terv vitairatának bemutatásán elhangzottakat szerdán. A szocialista országgyűlési képviselő Budapesten, a terv bemutatásának helyszíne, Marriott Hotel előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter által elmondottak között egyetlen konkrétum sem hangzott el. Hozzátette: legfeljebb a 2020-as, a 2030-as években várható, nagyon távoli elképzeléseket, illetve célokat fogalmaztak meg.

A politikus szerint az európai uniós pénzek átcímkézése arra szolgál, az önkormányzati választásokig fenntartsa a vállalkozói csoportok reményeit, hogy pozitív változás áll be a helyzetükben.

Az LMP visszalépésnek tartja a kormány által ismertetett Új Széchenyi Tervet, és elhibázottnak annak koncepcióját.

Tordai Bence választmányi szóvivő elmondta: noha a kereszténydemokrata Nagy Andor tavaly még "zöld Széchenyi Tervet" ígért arra az esetre, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül, a szerdán bemutatott koncepcióból hiányzik mindaz, ami miatt zöldnek lehetne nevezni.

Arra is kitért, pártja csak olyan javaslatot támogat, amely a foglalkoztatottság növelését és a fenntarthatóságot célozza, illetve hogy szerintük huszadik századi gondolkodás az, amelyik a gazdaságfejlesztéskor nem veszi figyelembe a természeti korlátokat.

A Jobbik viszont biztatónak tartja az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célokat és egyetért azzal az értékeléssel, amely szerint az első Széchenyi Terv volt az utolsó sikeres gazdaságfejlesztési program.

Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerdán az MTI-nek elmondta: pártja fontosnak tartja a kormány által megjelölt hét fő fejlesztési irányt, ugyanakkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, valamint a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, illetve a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.

 A munkaadói szervezetek kedvezően fogadták az Új Széchenyi Terv vitaanyagát

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az Új Széchenyi Terv vitaanyagából kiolvasható, hogy az anyag a 7 kijelölt prioritással jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket.

Az IPOSZ elnöke szerint az Új Széchenyi Tervben a mikro- és családi vállalkozások is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. A szövetség üdvözli, hogy a pályáztatási rendszer átalakításával egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb lesz a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.
Szűcs György elmondta, hogy a családi vállalkozások hozzá tudnak járulni a munkahelyteremtéshez, de ehhez fejleszteniük kell, bővíteni kell a vállalkozásaikat.

Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégium elnöke kiemelte: a vitára bocsátott Új Széchenyi Terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók.

Az MKIK alelnöke hangsúlyozta, hogy a vitaindító anyaghoz gyakorlati javaslatokat fognak megfogalmazni. Szerinte a 7 prioritásként kiemelt terület alkalmas arra, hogy eredményt érjen el a magyar gazdaság, ha hozzájut a kellő forrásokhoz. A vállalkozók optimistán fogadják a programot, mert már az I. Széchenyi Terv is sikeres volt, hiszen rövid pályafutása során hatékonyabban szolgálta a gazdaságot, mint az utána következő bármelyik politikai program.

Vereczkey Zoltán, aki a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesület elnöke is, örömmel üdvözölte, hogy Magyarország mint tranzitország előnyeit is a prioritások között jelenítette meg az Új Széchenyi Terv koncepciójának ismertetésekor a nemzetgazdasági miniszter. Ettől azt várják, hogy az ország adóbevételei növekedjenek, az árufuvarozók és az idelátogató turisták  a jelenleginél nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a bruttó hazai termékhez, az államháztartás bevételeihez.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: pozitívan értékelik a bejelentést, mert a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyhelyzetbe hozásának, illetve hátrányaik ledolgozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével, jövőjével, fejlődésével.

Az OKISZ elnöke a hét kiemelt programról elmondta: azokkal egyetértenek, kiemelten fontos például az innováció területe, mivel a magyar kkv-k zöme csak a holnapra gondol, és nem tud a hosszú távú célokkal foglalkozni, vagyis saját erőből az innovációra nagyon keveset költ. Ahhoz, hogy a kkv-k piacot szerezzenek, és megteremthető legyen a célként kitűzött egymillió munkahely, a magyarországi piac szűk, így arra kell törekedni, hogy a kkv-k a külpiacon is versenyképesek legyenek - emelte ki Vadász György.

MTI, Privátbankár