.jpg)
A Jobbikot kivéve, akik meglepően lelkesek az újraélesztett program céljait illetően. A munkaadói szervezetek pozitívan fogadták a vitaanyagot, egyetértenek a hét kiemelt céllal. Reakciók
.jpg)
A politikus szerint az európai uniós pénzek átcímkézése arra szolgál, az önkormányzati választásokig fenntartsa a vállalkozói csoportok reményeit, hogy pozitív változás áll be a helyzetükben.
Az LMP visszalépésnek tartja a kormány által ismertetett Új Széchenyi Tervet, és elhibázottnak annak koncepcióját.
Tordai Bence választmányi szóvivő elmondta: noha a kereszténydemokrata Nagy Andor tavaly még "zöld Széchenyi Tervet" ígért arra az esetre, ha a Fidesz-KDNP kormányra kerül, a szerdán bemutatott koncepcióból hiányzik mindaz, ami miatt zöldnek lehetne nevezni.
Arra is kitért, pártja csak olyan javaslatot támogat, amely a foglalkoztatottság növelését és a fenntarthatóságot célozza, illetve hogy szerintük huszadik századi gondolkodás az, amelyik a gazdaságfejlesztéskor nem veszi figyelembe a természeti korlátokat.
A Jobbik viszont biztatónak tartja az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célokat és egyetért azzal az értékeléssel, amely szerint az első Széchenyi Terv volt az utolsó sikeres gazdaságfejlesztési program.
Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerdán az MTI-nek elmondta: pártja fontosnak tartja a kormány által megjelölt hét fő fejlesztési irányt, ugyanakkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, valamint a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, illetve a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.
A munkaadói szervezetek kedvezően fogadták az Új Széchenyi Terv vitaanyagát
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az Új Széchenyi Terv vitaanyagából kiolvasható, hogy az anyag a 7 kijelölt prioritással jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket.
Az IPOSZ elnöke szerint az Új Széchenyi Tervben a mikro- és családi vállalkozások is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. A szövetség üdvözli, hogy a pályáztatási rendszer átalakításával egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb lesz a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.
Szűcs György elmondta, hogy a családi vállalkozások hozzá tudnak járulni a munkahelyteremtéshez, de ehhez fejleszteniük kell, bővíteni kell a vállalkozásaikat.
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégium elnöke kiemelte: a vitára bocsátott Új Széchenyi Terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók.
Az MKIK alelnöke hangsúlyozta, hogy a vitaindító anyaghoz gyakorlati javaslatokat fognak megfogalmazni. Szerinte a 7 prioritásként kiemelt terület alkalmas arra, hogy eredményt érjen el a magyar gazdaság, ha hozzájut a kellő forrásokhoz. A vállalkozók optimistán fogadják a programot, mert már az I. Széchenyi Terv is sikeres volt, hiszen rövid pályafutása során hatékonyabban szolgálta a gazdaságot, mint az utána következő bármelyik politikai program.
Vereczkey Zoltán, aki a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesület elnöke is, örömmel üdvözölte, hogy Magyarország mint tranzitország előnyeit is a prioritások között jelenítette meg az Új Széchenyi Terv koncepciójának ismertetésekor a nemzetgazdasági miniszter. Ettől azt várják, hogy az ország adóbevételei növekedjenek, az árufuvarozók és az idelátogató turisták a jelenleginél nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a bruttó hazai termékhez, az államháztartás bevételeihez.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: pozitívan értékelik a bejelentést, mert a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyhelyzetbe hozásának, illetve hátrányaik ledolgozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével, jövőjével, fejlődésével.
Az OKISZ elnöke a hét kiemelt programról elmondta: azokkal egyetértenek, kiemelten fontos például az innováció területe, mivel a magyar kkv-k zöme csak a holnapra gondol, és nem tud a hosszú távú célokkal foglalkozni, vagyis saját erőből az innovációra nagyon keveset költ. Ahhoz, hogy a kkv-k piacot szerezzenek, és megteremthető legyen a célként kitűzött egymillió munkahely, a magyarországi piac szűk, így arra kell törekedni, hogy a kkv-k a külpiacon is versenyképesek legyenek - emelte ki Vadász György.
MTI, Privátbankár
