Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung, szerintük az államfő maximálisan kihasználja jogköreit
Ezt követően a cikkíró felidézte Baka András, Pétervári Attila és Fülöp Sándor esetét, majd megjegyezte: a szocialisták elutasítása megakadályozza a szakmai képzettségüket tekintve többnyire megkérdőjelezhetetlen jelöltek hivatalba lépését. Ez az elutasítás elsősorban magának a 2005-ben a harmadik fordulóban, az ellenzék szavazataival megválasztott Sólyomnak szól, aki már első beszédében utalt arra, hogy hivatali jogköreit – ha kell, a parlamenttel szemben is – ki fogja használni. Szakított továbbá azzal a gyakorlattal, amely szerint az elnök a pártokkal történt konzultáció után tesz csak személyi javaslatokat a parlamentnek, mondván: a magas állami tisztségek betöltésének ügyét nem akarja kitenni a pártpolitikai árokharcoknak. Az államfő ezért a parlamenti pártok számára nehezen kiszámítható, és nem hajol meg az uralkodó rend előtt, amelyet megbénít az egymással szemben álló politikai blokkok kölcsönös blokádja.
Reinhard Olt megállapította: Sólyom László a rendszerváltás óta az első köztársasági elnök, aki nem "a haza atyjaként" lép fel, amint azt Göncz Árpád tette, illetve nem is csak alkotmánytechnikai feladatokat lát el, mint elődje, Mádl Ferenc. Nem is képviseli egyetlen politikai erő programját sem, hanem saját programja van. Hivatali ideje első felében olyan értékekért lépett fel, amelyeket elsősorban a baloldalhoz kötnek, mint például a környezetvédelem és az adatvédelem. Határozottan és hajthatatlanul nyilatkozott az államfő a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében is, néha mintha túl is dimenzionálta volna, például amikor kijelentette: addig nem lép Amerika földjére, amíg az ottani terrorizmus-ellenes intézkedések sértik az adatvédelmet.
Ha az egész nemzet ügyeiről van szó, különös tekintettel az ország határain kívül élő magyarok jogaira, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek védelmére, Sólyom ezek legfőbb szószólója, s ezáltal úgy tűnik, mintha a középtől jobbra álló erőkhöz állna közelebb. A sokat szidott Gyurcsány miniszterelnök "hazugságbeszéde" nyomán kirobbant politikai válságot követően általános politikai ügyekben is többször megszólalt, s félreérthetetlenül világossá tette, hogy jobb lenne, ha a baloldali tábor kormányfőt cserélne. Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást, s megfedte a polgári szövetséget a parlamenti ülések elhagyása miatt. Az államfő nem az a "nagyapa-figura", mint amilyen Göncz volt, s időnként Mádl is. Sólyom Lászlót "az érinthetetlenség aurája" lengi körül.
Reinhard Olt szerint a Szili Katalint jelölő szocialisták Sólyom államfői megválasztását mind a mai napig nem tudták kiheverni. Az államfő és a szocialista miniszterelnök közötti viszony kezdettől fogva feszült volt. Kettejük együttműködése a szükséges protokolláris ügyekre korlátozódik. A cikkíró emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Gyurcsány kezdeményezésére került sor ritka találkozóik egyikére, amelyen tájékoztatni kívánta az elnököt arról, hogy milyen teendőkre gondol a Magyarországot minden más reformországnál jobban sújtó gazdasági és pénzügyi válság leküzdése érdekében. A miniszterelnök meg akarta ismerni az államfő nézeteit a tervezett törvények alkotmányosságát illetően. Abban egyetértettek, hogy az alapvető változtatásokra sürgősen szükség van. De hogy ezzel Havasiné Orbán Mária esélyei a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztének betöltésére javultak-e, az kérdéses - írta a szerző.
Gyurcsány: nem baj, hogy beszélnek rólunk
Mikor lesznek az EP-választások?
Sólyom: a cigányokon múlik a jövőnk
Gyurcsány kísérettel érkezett Sólyomhoz
Sólyom ma fogadja Orbánt
MTI
