A kínai befektetők által bejelentett új összeolvadások és felvásárlások (M&A) értéke 2018. első félévében Európában elérte a 22 milliárd dollárt, míg Észak-Amerikában csupán 2,5 milliárd dollár értékű bejelentésre került sor ugyanezen időszakban.
A lezárult kínai működőtőke-befektetések értéke Európában 12, Észak-Amerikában pedig 2 milliárd dollár volt az idei első hat hónapban, ami az egy évvel korábbi 24 milliárd dollárnak mindössze 8 százaléka – állapítja meg a Rhodium Group független kutatócég, a Baker McKenzie globális jogi iroda megbízásából készített elemzésében.
Kilencéves mélyponton az észak-amerikai befektetések
Az Észak-Amerikába érkező kínai működőtőke-befektetések értéke 2016. második felében tetőzött 28 milliárd dolláron, 2017. második félévben már 6 milliárd dollárra zuhant, az idei első félév 2 milliárd dollárja pedig kilencéves mélypontot jelent. Európában a befejezett OFDI-projektek értéke 2017. első felében ért a csúcsra, köszönhetően a Syngenta, ChemChina általi, 43 milliárd dollár értékű felvásárlásának. A tavalyi második félév 22, az idei első pedig 12 milliárd dolláros értéket hozott. A Syngenta-akvizíció nélkül számolva ugyanakkor az idei első félév 4 százalékos éves szintű növekedést jelent.
Európán belül Svédország volt a kínai befektetések elsődleges célpontja az idei első félévben 3,6 milliárd dollárral. A dobogó második helyére az Egyesült Királyság (1,6 milliárd) került, majd Németország (1,5 milliárd) és Franciaország (1,4 milliárd dollár) következett. Átalakult a kínai befektetők által preferált iparágak sorrendje is 2018. első felében, Európában és az Egyesült Államokban is. Az autóipar, az egészségügy, a biotechnológia, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások váltak a legfőbb célpontokká mindkét régióban. Az ingatlanszektor és a vendéglátás ezzel lekerült a dobogó éléről, azonban továbbra is jelentős a kínai befektetők érdeklődése ezeken a területeken.
„Az elmúlt öt évben nagyjából azonos értékben fektettek be kínai szereplők Európában és Észak-Amerikában, mára azonban jól láthatóan Európa lett a favorit. Európa kiváló bázist jelent a high-tech ipari fejlesztéseknek, ami egybeesik Kína külföldi befektetésekre vonatkozó célkitűzéseivel is.” – mondta dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie budapesti irodájának a kínai befektetésekért felelős partnere. "A kínai aktivitás a közép- és kelet-európai régióban is növekvő tendenciát mutat. Irodánk számos iparágban képvisel kínai befektetőket e térség országaiban, így pontosan látjuk, hogy az üzleti érdeklődés és a tranzakciók száma is folyamatosan növekszik" – tette hozzá a szakember.
Csökkenő befektetési aktivitás
Az újonnan bejelentett kínai M&A-tranzakciók értéke globálisan mintegy harmadával, 50 milliárd dollárra csökkent az idei első félévben a megelőző hathavi időszak 70 milliárd dolláros értékéhez képest. Ez ugyanakkor még mindig jóval magasabb, mint a 2013–2015 között mért 39 milliárd dolláros féléves átlag.
A csökkenést első körben az okozta, hogy a kínai kormány – látva a tőke nagymértékű kiáramlását – 2016 második felében adminisztratív intézkedéseket hozott a kínai vállalatok külföldi tőkekihelyezésének akadályozására.
Ezt később az európai és amerikai szabályozás súlyosbította: az Egyesült Államokban alaposabban és szigorúbban ellenőrzik a külföldről érkező tőkebefektetéseket, illetve a külföldre irányuló technológiai transzfert. Európa is figyeli a kínai terjeszkedést, és uniós szintű tárgyalások kezdődtek, hogy decemberben elindulhasson a stratégiai, nemzetbiztonságot érintő befektetésekkel kapcsolatos információmegosztási mechanizmus az országok között. Emellett Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország is felülvizsgálja a befektetéseket ellenőrző intézkedéseit. Az idei első félévben Amerikában nyolc, Kanadában, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban pedig egy-egy kínai ügylet hiúsult meg a szabályozás és a politikai klíma miatt.
Növekvő tőkekivonás
Észak-Amerikából korábban nem látott ütemben vontak ki tőkét a kínai befektetők 2018 első félévében, összesen 9,6 milliárd dollár értékben (a 2015–2016-os befektetési boomot követő otthoni szigorítások eredményeképpen). Emellett további 4 milliárd dollár értékű tőkekivonás van folyamatban a régióból. Európából 1 milliárd dollár értékű kínai tőke távozott, 3 milliárd dollár értékű ilyen tranzakció pedig folyamatban van.
A mostani, nyugalmi időszakot követően Kína olyan makrogazdasági környezettel szembesülhet, amely újabb beavatkozásokra ösztönözheti kormányát a tőkekiáramlás megakadályozására. A jüan jelentősen leértékelődött a dollárhoz és egyéb valutákhoz képest, a kínai hatóságok pedig alacsony szinten tartják a kamatlábakat a lassuló gazdaság felpörgetésére. A magasabb kamatlábak az Egyesült Államokban és máshol viszont a tőkekiáramlást fogják ösztönözni, ami nyomást helyez a fizetési mérleg egyensúlyára – Kína erre újabb és szigorúbb adminisztratív korlátozással reagálhat.
