Felpörgött a törvényhozás

Kétszázhatvan előterjesztést - köztük két ellenzékit - fogadott el a május 14-én megalakult Országgyűlés 63 ülésnap során. A Ház ez alatt az idő alatt majdnem 600 órán át tárgyalt, a leghosszabb ülés hajnali negyed ötig tartott - derül ki a parlamenti információs rendszer adataiból.

A parlament május közepe óta 43 új törvény alkotott és 107 törvénymódosítást fogadott el. Ezekből a legtöbb - hetvennégy - a Fidesz képviselőinek a nevéhez fűződik, hetvenet a kormány, ötöt a bizottságok, egyet pedig Szilágyi László, a Jobbik képviselője kezdeményezett. (Az egyetlen elfogadott ellenzéki törvényjavaslattal lehetővé vált, hogy egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhassák a Nemzet Sportolója címet.)

Az Országgyűlés 110 határozati javaslatot is elfogadott. Ezek között szintén egy ellenzéki indítvány van, amit ugyancsak jobbikos képviselő nyújtott be: Kepli Lajos javaslatára vizsgálóbizottság alakult a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófa felelőseinek megállapítására, valamint a hasonló szerencsétlenségek megakadályozásához szükséges teendők számbavételére.

A parlamenti honlap adatai szerint 48 esetben házszabálytól eltéréssel, 74-szer pedig sürgősséggel fogadott el a Ház indítványokat, a benyújtott javaslatokhoz összesen 2.602 módosító indítvány érkezett, amelyekből a legtöbbet, 892-t az MSZP adta be.

A képviselők politikai nyilatkozatot fogadtak el a Nemzeti Együttműködésről, valamint a magánnyugdíjpénztári tagok védelméről, mindkét iromány kezdeményezői között volt Orbán Viktor kormányfő és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.

Komoly változtatásokat hozott az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag, amelyben az Orbán Viktor által június elején bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv több elemét öntötték jogszabályi formába. A törvénnyel megszűnt például a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra, a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, csökkent a társasági adó, illetékmentes lett az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás, adómentes lett a ház körül végzett munka, bevezették a közszférában a kétmillió forintos havi bérplafont, jövedékiadó-mentes lett a meghatározott mennyiségben főzött pálinka, bevezették a 98 százalékos különadót és a banki különadót is.

A Ház úgy döntött, hogy elzárással is büntethetők azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik akár 45 napra is rács mögé kerülhetnek.

Elkezdődött a közigazgatás kétlépcsős átalakítása: megkezdték működésüket a regionális államigazgatási hivatalok helyett a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, jövő január 1-jétől pedig ezek jogutódaiként létrejönnek a megyei kormányhivatalok, amelyeket kormánymegbízottak vezetnek.

Jelentős változások következtek be a közmédiumok életében: jelenlegi formájában megszűnt a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület, összevonásukkal pedig létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a kormányfő nevezte ki kilenc évre; a közmédiumokat egy közös közalapítvány működteti.

A parlament lecsökkentette az önkormányzati képviselő-testületek létszámát, lerövidítette a választási kampányt, és rögzítették, hogy 2014-től kisebb létszámú lesz az Országgyűlés.

Átalakul a nyugdíjrendszer: megszűnt a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság, a tagoknak január 31-ig kell dönteniük arról, hogy átlépnek-e az állami rendszerbe. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a nők negyvenévnyi munkaviszony után nyugdíjba mehetnek.

Sólyom László korábbi köztársasági elnök három törvényt küldött vissza megfontolásra az országgyűléshez: az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabályt.

Az Országgyűlés júniusban kibővített formában újra elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, de nem változtatott az volt államfő által kifogásolt azon a passzuson, hogy kormánytisztviselőket indoklás nélkül fel lehet menteni. Megszavazta később az alkotmánybíró-jelöléssel kapcsolatos, Sólyom László által visszaküldött törvénymódosításokat is, a módosított változat azt rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira - a visszaküldött szövegben szereplő nyolctagú jelölőbizottság helyett - a képviselőcsoportok által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot.

A volt államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordult: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény normakontrollját kérte a testülettől a Gazdasági Versenyhivatal  elnökhelyettesei megbízatásának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó egyes rendelkezések kapcsán.

Az Alkotmánybíróság két törvény rendelkezéseit találta alkotmányellenesnek az új parlamenti ciklusban. Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló jogszabályt, illetve a 98 százalékos különadót.

Az Ab október végén semmisítette meg a júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett, 98 százalékos különadó bevezetését tartalmazó törvényt. A különadót minden, 2010. január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után kellett volna befizetni. A novemberben - változtatásokkal - újból elfogadott jogszabály szerint a munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom; esetükben az összeghatár 3,5 millió forint; a különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

MTI