Ismét a londoni alsóház elé kerül ma a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás, de a számos módosító indítvány és ellenindítvány miatt valószínűleg a késő este esedékes szavazás előtt röviddel válik csak egyértelművé, hogy pontosan miről is döntenek majd a képviselők. Az viszont gyakorlatilag biztos, hogy a parlament nem kedden mondja ki a végső szót a Brexit-megállapodásról.
A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján már december 11-én szavaznia kellett volna, de Theresa May konzervatív párti miniszterelnök az utolsó pillanatban januárra halasztotta a voksolást, mivel az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás (backstop) feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.
A képviselők többségét viszont az eredeti és a halasztott időpont között eltelt egy hónapban sem sikerült megnyernie az ügynek: az Európai Unióval novemberben elért Brexit-egyezményre két héttel ezelőtt 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást.
Theresa May egy hete ismertette az alsóházban a kormány válaszát a megállapodás elvetésére. May a backstop-mechanizmusról, a Brexit-megállapodás legvitatottabb pontjáról csak annyit mondott, hogy folytatja a vereség után kezdeményezett egyeztetéseit erről a kérdésről az alsóházi frakciókkal, és e megbeszélések eredményeit az EU elé terjeszti.
A kormányfő múlt heti parlamenti felszólalásában megerősítette, hogy nem támogatja sem az újabb népszavazás kiírását a brit EU-tagságról, sem annak a március végi határidőnek a kiterjesztését, ameddig a jelenlegi törvény alapján Nagy-Britanniának ki kell lépnie az Európai Unióból.
A benyújtott módosító indítványok közül az egyik legnagyobb horderejű azonban éppen a kilépési határidő kiterjesztésének törvényi lehetőségét, sőt kötelezettségét teremtené meg arra az esetre, ha a parlament végül nem fogadná el a Brexit-megállapodást.
