Az Európai Tanács hajnalig elhúzódó ülésén nem sikerült megállapodni a befagyasztott orosz állami vagyon egy jóvátételi hitel keretében Ukrajna támogatására történő felhasználásáról. Az uniós vezetők e helyett egy 90 milliárd eurós közös hitelfelvételben állapodtak meg. A hitelt a 27-ből 24 tagállam biztosítja, Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt benne. Ukrajna a kamatmentes hitelt a tervek szerint majd a háború lezárását követő orosz jóvátételből – akár az uniós területen lefoglalt orosz állami vagyonból fizetheti vissza.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna céljaira hadüzenetként értelmezhető, azonnal belerántott volna bennünket egy háborúba, ettől sikerült megóvni magunkat, ez egy nagyszerű siker – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben péntek hajnalban.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Az egynapos brüsszeli uniós csúcsértekezlet után nyilatkozva Orbán Viktor azt mondta, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása „egy halott ötlet”.
„Mi ezt eleve elutasítottuk, megmondtuk, hogy Magyarország ezt ellenzi és semmilyen felelősséget ezért nem vállal” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette: „ha ez a javaslat átment volna, akkor napokon belül, de három hónapon belül mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban. Ettől sikerült megóvni magunkat. Ez egy nagyszerű siker”.
Elmondása szerint kiderült, hogy összességében az uniós tagállamok magáncégeinek több vagyona van Oroszországban, mint az Európában befagyasztott orosz vagyon, ami – mint kiemelte – azt jelenti, hogy egy orosz válaszlépés esetén Európa ezen nem nyer, hanem veszít. Kiderült továbbá, hogy jogilag nem védhető a konstrukció, ez „konfiskálásnak, elkobzásnak” fog minősülni. A belgák ezt nem vállalták – közölte. Csak akkor járultak volna hozzá, ha a kockázatot vállalja a többi tagállam is. De – mint fogalmazott – „ehhez nem nagyon fűlött a foga senkinek”.
A közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: annak „akadálya mi voltunk”, valamint a szlovákok.
„Mi azt mondtuk, hogy nem akarunk közösen hitelt fölvenni és ezt a pénzt elküldeni, odaadni kölcsön formájában Ukrajnának, amiről mindannyian tudjuk előre, hogy ezt a kölcsönt az ukránok a büdös életben nem fogják tudni visszafizetni”
– fogalmazott.
A szlovákok nagyon erősen szembementek ezzel, „mi, magyarok is, ahogy szoktunk”, és Andrej Babis cseh miniszterelnök is bejelentette, hogy kormánya nem akar pénzt küldeni Ukrajnába – közölte.
„Ezért mi azt kértük, ha ők erre a vonatra föl is szállnak, mi meg nem akarunk erre jegyet váltani, akkor nekünk ne kelljen fölszállni erre a vonatra. Úgyhogy mi ebből kimaradtunk” – fogalmazott.
Tehát most egy hadikölcsön jött létre – magyarázta a miniszterelnök. Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot kivéve az összes uniós tagállam összeállt egy hitelnyújtó közösséggé, uniós pénzt is fölhasználva egy hadikölcsönt adnak az ukránoknak. „Mi ebből kimaradtunk” – fogalmazott.
Szavai szerint ez a hadikölcsön sose fog visszajönni, annak kamatait és a tőkéjét azoknak kell majd kifizetni, akik a hadikölcsönt nyújtották Ukrajnának. Úgyhogy
„megmentettük a gyerekeinket, meg az unokáinkat attól, hogy egy elhibázott háborúba, hadikölcsön formájában küldött pénzért majd nekik kelljen később helytállni”
– fogalmazott.
Orbán Viktor fontosnak nevezte továbbá, hogy „összeállt a V3”: együtt léptek fel szlovákok, csehek és magyarok. „Ez így, a három együtt, az már egy nehézsúly” – mondta. „Ez biztató, folytatni fogjuk az együttműködést” – fogalmazott, majd hozzátette: a rossz hír az, hogy noha „mi kimaradtunk ebből az egészből”, de a hadikölcsön révén megsegítették az európai vezetők a háborút, és folytatódik a háborús készülődés.
„Összességében tehát a háborús fenyegetés szempontjából csak rossz híreim vannak és csak rossz tapasztalataim. Hogy mi ebből kimaradunk, az a jó dolog” – tette hozzá nyilatkozatában Orbán Viktor.
Közben megjött az orosz reakció is:
Antonio Costa: teljesítettük vállalásunkat
Az Európai Unió vezetői jóváhagyták, hogy 2026-27-ben összesen 90 milliárd euró támogatást nyújtanak Ukrajnának – közölte António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon péntek hajnalban közzétett bejegyzésében.
Costa úgy fogalmazott:
„Elköteleződtünk, és teljesítettük vállalásunkat.”
A döntés az Európai Tanács brüsszeli ülésén született meg, és a következő két évre biztosít pénzügyi támogatást Ukrajna számára.
A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Costa elmondta: a hitelt sürgősséggel nyújtják Ukrajnának az ország azonnali pénzügyi szükségleteihez. Hangsúlyozta: az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy a zárolt orosz vagyont jóvátételi célokra felhasználja, és folytatja a munkát hitelmechanizmusok kialakításán.
Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az uniós döntések célja nem a háború elhúzása, hanem egy igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában. Mint mondta, Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése Ukrajna megerősítését szolgálja. Hozzátette: a mostani határozatok biztosítják Ukrajna számára a szükséges pénzügyi forrásokat az ország működésének és védelmének fenntartásához.
Costa szerint világos, hogy Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, ezért Moszkvának komolyan részt kell vennie a tárgyalásokon egy tűzszüneten és a békén alapuló megoldás érdekében.
(via MTI)
