Októberhez képest enyhén mérséklődött az Ausztriában dolgozó honfitársaink száma a helyi munkaügyi minisztérium munkaerőpiaci adatbázisa, az Amis számai szerint.
Novemberben, a téli turisztikai csúcsidőszak és síszezon előtti utolsó hónapban 125 240 magyart regisztráltak foglalkoztattként, szemben az októberben feljegyzett 127 438 magyarral – ez 1,72 százalékos csökkenés.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, az októberi és novemberi létszámcsökkenés egyáltalán nem meglepő, 2024-ben is ez a tendencia jelent meg, hiszen a nyári turnus végeztével, tél előtt még sokan hazatértek. Figyelemre méltó, hogy ugyanakkor az előző év novemberéhez képest még így is nőtt a kint dolgozó magyarok száma, mintegy 3915 fővel – ez 3,22 százalékos emelkedés.
A tárca emellett ismételten közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszó szerződés keretében dolgoztak.
- szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 195 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 7171 fő
- részmunkaidőben szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 281 fő
- önfoglalkoztatók: 9900 fő (itt a legfrissebb adat októberi, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve novemberben feltehetőleg ezen a téren is enyhén csökkent a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2025 novemberében több mint 140 ezer magyar dolgozott Ausztriában. Az önfoglalkoztató vállalkozók esetében még fontos megemlíteni, hogy a szeptemberben megdőlt 10 éves rekord után októberben az idén augusztusi szintre esett vissza arányuk, ahogy azt grafikonunkon is megnézheti:
A németekkel versengenek a magyarok?
Az osztrák munkavállalási adatokat böngészve az egyértelműen látszik, hogy a magyar dolgozók komoly tényezőnek bizonyulnak az ország munkaerőpiacán, a novemberben kint foglalkoztatott 125 240 főnél egyedül Németországból érkezett több dolgozó Ausztriába, az ő számuk 134 ezer fő volt – a legfőbb küldő országok adatai a hónapban így alakultak egymással összevetve:
Ha azonban kifejezetten a foglalkoztatottsági mutató alakulását vesszük szemügyre éves szinten, az szintén árulkodó, ugyanis jelentős különbségek láthatók a magyar és a német görbe közt.
Mint az grafikonunkon is látszik, az elmúlt közel három év adataiból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a magyarok munkavállalása erősebben szezonális, mint német társaiké: nyaranként és a síszezon kezdetekor is nagyobb arányban nő a Magyarországról érkezettek száma, mint a Németországból jövőké – szezonon kívül pedig jelentősebb számban mennek haza az egy-két idényt kint töltő dolgozók. A németekre tehát inkább az állandóbb munkalehetőségek betöltése jellemző, míg a magyarok az idénymunkákra utaznak.
Még jelenleg is rengeteg nyitott álláslehetőség elérhető az Ausztriába készülő magyarok számára, például szobalánynak, mosogatónak, recepciósnak is keresnek dolgozókat a síszezonra az egyik legnagyobb álláskereső portálon. És a kifejezetten ausztriai munkaközvetítéssel foglalkozó cégek adataiban is megmutatkozik a szezonalitás, az egyik ügynökség például így utal erre:
inkább szezonális szerződés a jellemző, de előfordulnak éves munkák is. Nyári szezon: májustól-októberig (túra-és kirándulószezon), téli szezon: november/decembertől-áprilisig (síszezon).
A dán és grönlandi külügyminiszter szerdán találkozik Vance-szel és Rubióval. 
