|
| Sok a zászló, sok a tábor: tüntetők az MTVA előtt. MTI/Mohai Balázs |
A mostani magyarországi tüntetések magukban rejtik a lehetőséget, hogy”trendfordulót” indítsanak el – írta véleménycikkében a Tageszeitung (TAZ).
Trendforduló lehetne, de...
A baloldali német lap szerint a sajtószabadság fokozatos felszámolása és a jogállam aláásása elleni korábbi demonstrációk nem ragadták magukkal a lakosságot, ezért kis hatásuk volt. Az új túlóra-szabályozás, amely anyagilag is érinthet minden ipari munkást, viszont politikai trendfordulót vezethet be. Most először dühös „a proletariátus egy nagy része” erre a kormányra, állítja a TAZ. (A demonstrációkon ugyanakkor nagyrészt fiatalok és diákok, nem pedig gyári munkások vesznek részt – a szerk.)
A lap szerint az ellenzéki pártok most „szokatlan egységben” léptek fel, a liberális CEU hívei pedig hirtelen együtt tüntettek foci ultrákkal és (baloldali) autonómokkal.
„Az egyre rosszabbul működő egészségügyi rendszer, az oktatás elhanyagolása, a pofátlan korrupció és a jogállam elleni folyamatos támadások miatt felgyülemlett düh egy olyan kormánnyal szemben nyilvánul meg, amely egyre cinikusabban ténykedik, és minden, az övétől eltérő véleményt fenségsértésnek tekint.”
Az ellenzéknek most megvan az esélye, hogy konzekvens és közös politizálással növelje a hitelességét. Lehetséges azonban, hogy az ideológiai árkok és a személyes konfliktusok miatt ez a kényszerszövetség rövid életű lesz, írja a TAZ.
Forradalmi dráma
Az osztrák Die Presse Forradalmi dráma a közmédiában címmel számolt be az eseményekről. Az osztrák lap szerint az ellenzék radikálisabb lett, a vasárnap esti történések képei pedig forradalomra emlékeztettek. Az ellenzék azzal számolt, hogy a kormány által a közelmúltban elfogadott törvények akkora haragot gerjesztettek, amelyből akár forradalmat is lehet csinálni.
A lap ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a demonstrációkon részt vevők száma korlátok között mozgott – a legtöbben, 10 ezren vasárnap voltak –, a lakosság „szkeptikus maradt.”
Állami szintű válság?
A legnagyobb német gazdasági lap, a Handelsblatt azt emeli ki, hogy a budapesti tüntetések jóval többről szólnak a túlóratörvénynél, és egyre inkább állami szintű válsággá alakulnak át.
Hozzáteszik: a „fenyegető általános sztrájk” komolyan érintheti a Magyarországon jelen lévő német cégeket, különösen az autóipari vállalatokat, amelyek hatalmas összegeket fektettek be az országban az elmúlt években. A Vasas szakszervezet például számos német cégnél (Mercedes-Benz, Continental, ZF, Schaeffler) jelen van.
A Handelsblatt emlékeztet arra, hogy a magyar szakszervezetek a legnagyobb német szakszervezettől, az IG Metalltól is támogatást kapnak, mivel az szintén kritikusan viszonyul a túlóraszám emeléséhez, és alacsonynak tartja a magyarországi béreket.
A tüntetésekkel napok óta foglalkozik a nemzetközi sajtó: a történések híre a világ számos távoli pontjára eljutott, még Argentínába és Ausztráliába is. Erről itt írtunk részletesen, jegyzetünket pedig itt olvashatja.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
