Ahogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lépésről lépésre igyekszik leszoktatni a pénzpiacokat az elmúlt években tapasztalt pénzbőségről, úgy fordulnak egyre többen aggódással vegyes érdeklődéssel a különböző országok finanszírozási kérdései felé. A világszerte csökkenő likviditás ugyanis újra nehéz helyzetbe hozhatja a pénzpiaci válság által amúgy is igencsak megtépázott államokat.
Az adósság nem minden
Bár a kiszolgáltatottság mértékét általában a GDP-arányos államadósságon keresztül szokták megragadni, ez sokszor félrevezető lehet. A magas államadósság általában valóban drágább finanszírozást, magasabb kamatokat jelent, ám a sérülékenység szempontjából legalább ennyire fontos a kötelezettségállomány átlagos futamideje is. A kettő ugyanis az éves deficittel együtt határozza meg, hogy egy adott országnak mekkora forrásbevonásra van szüksége egy évben.
Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az idén a GDP 20,1 százalékának megfelelő összeget kell a piacról megszereznie vagy államkötvény-kibocsátás, vagy hitel formájában. A kisebbik feléből az idei hiányt kell finanszíroznia a kormánynak, GDP-arányosan 17,3 százaléka viszont arra kell, hogy a lejáró hiteleket, kötvényeket új forrásokból törleszteni tudja. Éppen ezért volt fontos momentum, hogy az Államadósság Kezelő Központ az elmúlt hetekben hárommilliárd dolláros kötvénykibocsátást hajtott végre, ami nagyjából a GDP 2,3 százaléka.
|
| A legnagyobb finanszírozási igényű államok 2014-ben (GDP %) Forrás: IMF |
A magyar GDP több mint ötödét kitevő finanszírozási igény meglehetősen magas, mivel egy viszonylag jelentős államadósságot, meglehetősen alacsony, az IMF számításai szerint átlagosan öt éves lejáratú kölcsönökből finanszírozunk. Ezzel magyarázható, hogy a Valutaalap által vizsgált több mint ötven ország közül hazánk az idei forrásigényét tekintve a tizedik helyen áll. A kontinensről csupán Olaszország, Görögország, Portugália és Spanyolország szerepel előttünk, amelyekről általában elmondható, hogy sokkal nagyobb államadósságot kell finanszírozniuk, sokkal hosszabb (átlagosan 15-25 éves) futamidejű kölcsönökből.
Három héttel ezelőtt is hasonló történt. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
