A következő hónapokban 2,1-2,6 százalékra csökkenhet a 12 havi infláció, ami lehetővé teszi a jegybanki kamat további mérséklését, a folyamatot ugyanakkor kockázatossá teheti a forint tartós árfolyamgyengülése - fejtették ki az MTI által kérdezett elemzők kedden.
A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek januárhoz képest, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte a KSH kedden, a pénzromlás üteme ezzel a jegybanki cél alatt van, főleg a rezsicsökkentésnek köszönhetően. A februárinál alacsonyabb, 2,3 százalékos 12 havi inflációt 2006 áprilisában mért a KSH, 2,8 százalékos inflációt pedig 2006 május-júniusban - mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.
2%-hoz közelít majd az áremelkedés
|
| Kondrát Zsolt |
Az energiaárak kalkulált csökkentése mellett némi meglepetést okozott februárban az élelmiszerárak változatlansága, az előző években ugyanis kisebb-nagyobb áremelkedés következett be - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékos 12 havi adatot várt. Ugyancsak kisebb fogyasztói árak alakultak ki egy hónap alatt a tartós fogyasztási cikkeknél, így a gépkocsiknál, a bútoroknál, a ruházati cikkeknél vagy a lakás felszereléseknél.
Kondrát Zsolt előrejelzése szerint a következő hónapokban a 12 havi infláció akár 2,1 százalékra is eshet, majd az év végére 2,7 százalékra ugorhat vissza, ha az élelmiszeráraknál nem következik be rendkívüli emelkedés.
Élelmiszerárak: a mozdulatlanság oka a gyenge fogyasztás
Hasonló magyarázatot adott a vártnál alacsonyabb inflációra Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is, jelezve, hogy az infláció így közel hétéves mélypontra, egyúttal a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette azt is, hogy a maginfláció jóval mérsékeltebben, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassúbb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését - tette hozzá.
Suppan Gergely úgy véli, hogy bázishatások miatt az infláció a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, emellett az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani, az idei év 2,5 százalékos infláció zárulhat. Az átlagos infláció 2013-ban 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet.
4,25%-ig süllyedhet a forintkamat
|
| Suppan Gergely |
A márciusi kamatdöntéssel kapcsolatos kérdésre Suppan Gergely azt mondta, hogy miután az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100 bázispontos, azaz egy százalékos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. (jelenleg 5,25 százalék az alapkamat.) Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal - magyarázta a TakarékBank senior elemzője.
Véleménye szerint év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat, amennyiben a forint gyengélkedése átmeneti marad, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének számottevő javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.
Kondrát Zsolt is úgy látja, hogy az infláció alakulása alapot adhat a kamatcsökkentésre, ugyanakkor jelezte: 304-305 forintos euró árfolyamnál a tanácstagoknak el kell gondolkodniuk, hogy ez milyen kockázatot jelent. Hozzátette azt is, hogy korábban azzal számolt: 300-310 forintos árfolyamnál megáll a kamatcsökkentéssel az MNB, most éppen ezen sáv közepénél ingadozik a forint. Előrejelzése szerint a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat 4,5 százalékra süllyed az év során.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
