Németország polgárai túlságosan megfogadták azt az életvezetési tanácsot, hogy hozzák egyensúlyba a magánéletüket és a munkájukra fordított időt. Ehelyett többet kellene dolgozniuk – idézte a The Conversation magazin Friedrich Merz német kancellár országa népéhez intézett intelmét. Helyeslő bólogatás helyett azonban vitát kavart a politikus megjegyzése.
Azt dörgölték Merz orra alá, hogy a modern gazdaságban egyszerűen nem igaz az az összefüggés, amiről beszél. Nem a németek munkaerkölcsével van a gond, hanem azzal, hogy a kancellár nem számol a nők ingyenes munkájával, amire a társadalmi környezet kényszeríti őket. Emellett figyelmen kívül hagyja, hogy Németország lakossága vészesen elöregedik. Egy dologban igaza van Merznek. Nevezetesen abban, hogy a németek átlagosan kevesebbet dolgoznak, mint más fejlett országok lakói.
Ma már nem a csavarkulcs a legfőbb munkaeszköz, mint hajdanán
Az átlagos német dolgozó évente 1343 órán át végez fizetett munkát, míg egy amerikai 1799, egy brit 1524, egy görög pedig 1897 órát teljesít. Utóbbi a legmagasabb érték az európai uniós tagállamok összehasonlításában. A német kancellár egyszerűen látja a világot: több áru és szolgáltatás előállításához többet kell dolgozni. Ez a prosperitás titka.
Fotó: Pixabay
A közgazdászok azonban felhívják a politikus figyelmét arra az inverz kapcsolatra, ami a világ gazdagabb és szegényebb országaiban élők munkára fordított ideje között van. A mexikóiak például 2207 órát dolgoznak évente, miközben átlagos éves jövedelmük kevesebb mint harmada annak, amit a németek keresnek.
A fejlett országok polgárai azért dolgozhatnak kevesebbet, mert másoknál fejlettebb technológiával és intézményi háttérrel végzik a munkájukat. A világgazdaság munkamegosztásában ők végzik a nagy hozzáadott értéket előállító feladatokat. Így aztán az az összefüggés is igaz, hogy még fejlettebb technológiát kellene a kezükbe adni, és akkor még kevesebbet dolgozhatnának.
Hagyni kéne érvényesülni a nőket is!
Merz nem veszi figyelembe azt az összefüggést, hogy Németország gazdasági értékének jelentős része olyan munkából származik, amiért nem fizetnek bért. Elsősorban arról a gyereknevelésről és házimunkáról van szó, amit főként a nők végeznek. Ezek nélkül nem lenne virágzó és élhető a németek társadalma.
A kancellár nem számol a német társadalom elöregedésével sem, pedig ebben is a világelsők között van az ország. A háború után született generáció nyugdíjba vonulása felerősítette azt a tendenciát, hogy többen kerülnek ki a munkaerőpiacról, mint amennyien fiatalként belépnek arra. Ennek ellensúlyozására a kormányok támogatják a gyermekvállalást, ám ez nem sok sikert hoz.
A másik lehetőség a bevándorlás. A hasonló problémával küszködő Spanyolország jó növekedési adatait például a rendezett bevándorlásnak tulajdonítják a közgazdászok. Becslések szerint Németországnak a következő négy évben évi 400 ezer bevándorlót kellene felszívnia ahhoz, hogy stabilizálja az elöregedés gondjával küszködő gazdaságát.
Olvassa el e témában laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkét.
Mindkettő veszít az értékéből. 
