Hétfőn közli a keresetek júliusi, illetve első héthavi adatait a KSH. Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 364 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 375 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 100 forintot ért el. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 359 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 369 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 400 forintot tett ki. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Ugyancsak hétfőn teszi közzé a statisztikai hivatal az ipari termelői árak augusztusi alakulását. Júliusban az ipari termelői árak összességében 0,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A belföldi értékesítési árak átlagosan 2,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítés árai 0,9 százalékkal csökkentek az előző év júliusához képest. Az év első hét hónapjában a belföldi értékesítés árai 4,9, az exportértékesítéséi 1,2 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 2,3 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly január-júliusban.
Hogy gazdálkodnak Orbánék?
Kedden hozza nyilvánosságra a KSH a kormányzati szektor második negyedévi egyenlegét. Az idei első negyedévet a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékának megfelelő, 10,2 milliárd forint többlettel zárta az előzetes adatok szerint a kormányzati szektor. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 90 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,9 százalékponttal lett kedvezőbb. A kormányzati szektor bevétele 4554 milliárd forint, kiadása 4543 milliárd forint volt az első negyedévben. A bevételek az első negyedévben 313 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal nőttek, a kiadások pedig 223 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Szintén kedden teszi közzé a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság a beszerzésimenedzser-index (MBI) szeptemberi értékét. A BMI szezonálisan kiigazított augusztusi értéke 52,6 pont volt, emelkedett a júliusi 51,2 ponthoz képest. A mutató emelkedése azt jelzi, hogy válaszadók az előző hónaphoz képest összességében kedvezőbb folyamatokról számoltak be. Ugyanakkor a korábbi augusztusokkal összevetve az idei érték elmaradt az 52,8 pontos hosszú távú augusztusi átlagtól, és nem érte el az elmúlt három év 55,1 pontos átlagát.
Jön a külkereskedelem és a kisker is
Szerdán jelenik meg a második becslés a júliusi külkereskedelmi termékforgalomról. A KSH szeptember 6-án közölte az első becslést, amely szerint júliusban az export és az import euróban számított értéke egyaránt 7,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelmi többlet 276 millió euró (91 milliárd forint) volt, 19 millió euróval több az egy évvel korábbinál. A kivitel értéke 9,0 milliárd eurót (2926 milliárd forintot), a behozatalé 8,7 milliárd eurót (2835 milliárd forintot) tett ki. Az év első hét hónapjában 3,8 százalékkal nőtt az export és 5,8 százalékkal az import, az exporttöbblet 3,361 milliárd eurót tett ki, 1,003 milliárddal maradt el egy évvel korábbitól.
Csütörtökön teszi közzé a statisztikai hivatal a kiskereskedelmi forgalom augusztusi, illetve első nyolchavi adatait. Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,9, naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Január-júliusban a forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Nem adtak érte annyit, amennyit kértek. 
