Hollandia-Spanyolország: 3:1

A világ két legjobb futballcsapatának mérkőzését világszerte milliók várják, és próbálják megtippelni a végeredményt. A K&H Alapkezelő a két ország gazdaságát vizsgálta meg, vajon melyikük lehet az esélyesebb. A gazdasági mutatók egyértelműen Hollandiának kedveznek,

A Hollandia és Spanyolország gazdaságát jellemző legfontosabb gazdasági mutatók, így az egy főre jutó GDP nagysága, a költségvetés hiánya, valamint az államadósság mértéke mellett a munkanélküliségi mutatókat vetette össze a K&H Alapkezelő, hogy megvizsgálja, pusztán a két foci nagyhatalom gazdasági helyzete alapján melyik csapat lehet az esélyesebb a vasárnapi döntőn.

Munkanélküliség, 1-0

Bár mindkét országban megfigyelhető, hogy a válság eredményeként nőtt a munkanélküliség, azonban Hollandia 5% körüli mutatója igen szép teljesítmény, tekintve, hogy továbbra is több százalékponttal az EU átlag alatt van. Eközben Spanyolországban a 18% fölötti munkanélküliség komoly problémát jelent. „Az EU csatlakozás után az unió által biztosított alacsony kamatkörnyezetben az építőipar hatalmas fellendülésnek indult Spanyolországban, amelyet a válság oly mértékben kerékbe tört, hogy ma már üresen álló kész és félkész szállodasorokkal van tele a tengerpart” – magyarázta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Egy főre jutó GDP, 2-0

Szintén Hollandia javára billen a mérleg, ha megnézzük a gazdaság teljesítőképességét. Bár Spanyolország lakossága közel háromszorosa a holland népességnek (44 millió/16 millió), ezzel együtt is elmondhatjuk, hogy a holland gazdaság fejlettebb a mediterrán ország gazdaságánál - áll a közleményben.

Költségvetési hiány, 3-0

A gazdasági válságnak mindkét ország szuficites, többletet mutató költségvetéssel indult neki, ma már azonban igen jelentős eltérés tapasztalható. Hollandiának a válsággal együtt is sikerült az 5%-os költségvetési hiány alatt maradnia, miközben Spanyolország tavaly átlépte a 11%-ot, az idei évre pedig már 12-13%-os hiányt várnak a szakemberek.

Egy főre jutó államadósság, 3-1

Szépítő gólként Spanyolország javára írhatjuk, hogy az elmúlt években az egy főre jutó államadósság rendre elmaradt a hollandokétól. „Ugyanakkor az elmúlt hetekben komoly aggodalmak merültek fel, hogy éppen az igen magas költségvetési hiány miatt meddig tudja finanszírozni ezt az államadósságot Spanyolország. Bár második Görögországként emlegetik, a helyzet azonban ennél is súlyosabb lehet. Az EU GDP-jének mintegy 11,7%-át adó Spanyolország bedőlése igen súlyos gondokat jelentene az egész unióra nézve” – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Privátbankár