Miután a Magyar Nemzeti Bank kedden reggel felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, délután felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt, az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel. Az MNB alelnöke szerint a társaság akár 100 milliárd forintnyi fedezet nélküli kötvényt is piacra dobhatott.
A svájci frank okozta milliárdos lyuk megtette hatását: beborította az első áldozatot, a Buda-Casht. Ezután a felügyelet a Hungária Értékpapír és a Quaestor működését is felfüggesztette, de mi jöhet ezután? A mostani ijedelem azokat a cégeket is igen rosszul érinti, melyek teljesen hibátlanul működnek. Tőlük is sokan utalnak és transzferálnak, hisz a befektető honnan tudhatná, hol van baj, és hol nincs? Ez végül elvezet egy piaci koncentrációhoz, vagyis a hazai befektetési piacon sokkal kevesebb szolgáltató lesz, mint eddig volt. Azok, akik megmaradnak, megerősödve kerülnek ki a dologból, hisz ugyanazt a tortát kevesebb résztvevő fogja elosztani. Amellett, hogy kevesebb cég lesz, a biztonság is meg fog növekedni. Egyrészt aki ezt most túléli, az már feltehetően ezután is jól fog működni. Másrészt maga a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank is kénytelen lesz olyan szigorúbb szabályozási és ellenőrzési rendszert alkalmazni, ami kizárja a hasonló eseteket, vagy legalábbis nagymértékben lecsökkenti az esélyüket.
Bekerül a BUX indexkosarába a Graphisoft és az Émász új részvényként. A BUMIX indexbe pedig új papírként a Norbi Update Lowcarb és a Plotinus kerülnek.
A fogyasztói árak egy százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, azonban a januári eredményekhez képest fél százalékkal emelkedtek az árak – közölte a KSH. Elemzők 1,1 – 1,2 százalékos csökkenésre számítottak. A háztartási energia és az üzemanyag ára csökkent jelentősen, de az élelmiszerek, a ruhák és a tartós fogyasztási cikkek ára is esett. Drágultak viszont a szeszes italok és a dohányáruk.
A hír megerősíti azt a forgatókönyvet, hogy az MNB újrakezdi a kamatcsökkentési ciklust, emiatt gyengülhetett ma a forint.
Az Európai Parlament rábólintott az interchange díjak maximálására. Az új szabályok értelmében a nemzetközi és a belföldi tranzakciók esetében is a pénzmozgás 0,2 százaléka lehet a maximális bankközi díj. A belföldi tranzakció esetében a szabály csak öt év múlva lép életbe, ám akkor a tagállamok 5 eurócentes felső korlátot is bevezethetnek. A hitelkártyák esetében 0,3 százalék lesz a megszabott maximum, de a tagállamok ennél szigorúbb szabályt is szabhatnak majd. Magyarországon 2014 január óta 0,2 százalékban maximalizálják az interchange-díjat.
