A régióban a magyaroknak van a legtöbb jelzálog-hitele és kevésbé tudnak félretenni mint szomszédaik, ugyanakkor az előző félévhez képest nőtt azok aránya, akik kényelmesen tudják fizetni törlesztőrészleteiket – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyacégének hat országban, az ügyfelei körében végzett legújabb kutatásából.
Az International Personal Finance (IPF), a Provident Pénzügyi Zrt. anyacége 2013. év végén hat országban végeztetett kutatást ügyfelei körében. Több mint 11 ezer ügyfelét kérdezte meg arról, hogyan látják saját országuk gazdasági-, illetve családi háztartásuk pénzügyi helyzetét, mennyire elégedettek életszínvonalukkal, milyen pénzügyi termékeket vesznek igénybe. A félévente megismételt kutatást – immár harmadszor – a nemzetközi hírnévnek örvendő YouGov Intézet készítette el, a legújabb felmérés eredményeit pedig országonként is összevetették a fél évvel ezelőtt kapott adatokkal.
Forrás: Provident |
Magyarországon ezúttal a Provident Pénzügyi Zrt. 3457 ügyfele válaszolt az online kérdőívre. A harmadik kutatás eredményei szerint a magyarok derűlátóbbak az ország gazdasági helyzetét illetően, mint fél évvel korábban: a válaszadók közel 20 százaléka szerint jobb lesz a helyzet, mint jelenleg, ami negyedével jobb arány a korábban mért adatokhoz képest. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent az ország teljesítményével szemben szkeptikusok aránya is. Míg fél éve még 42 százalék gondolta úgy, hogy rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete, addig ez az arány most már csak 32 százalék, ez a pozitív tendencia egyedülálló a vizsgált országok között. Ezzel az eredménnyel a gazdasági teljesítmény tekintetében Romániát követően nálunk a legoptimistábbak az emberek, igaz, dél-keleti szomszédunknál többen gondolják azt is, hogy rosszabb lesz a helyzetük, és kevesebben, hogy nem változik.
Több marad a pénztárcákban jövőre?
A válaszadók az ország gazdasági teljesítményénél még optimistábban ítélték meg a saját háztartásuk jövőbeni anyagi helyzetét. Közel harmaduk (29%) gondolja azt, hogy kedvezőbben alakul majd a háztartása bevétele, ez az érték is kismértékben javult a fél évvel ezelőtti méréshez képest. Ugyanakkor ez még mindig kicsit kevesebb, mint amit a többi országban mértek, így például Lengyelországban és Romániában is 37 százalék bizakodik jobb anyagi körülményekben. A korábbi kutatások eredményét alátámasztva itthon öt válaszadóból négy még mindig aggódik a megélhetési költségek miatt; többen, mint bármely más vizsgált országban. Leginkább az élelmiszerárak emelkedését tartják a magyarok problematikusnak (42%), ezután az ingatlanhitel törlesztőrészleteinek emelkedése jön 18 százalékkal, míg a régióban legkevésbé a rezsiköltségek emelkedésétől tartanak. A növekvő élelmiszerárak miatt a magyarok többsége jobban odafigyel arra, hogy kevesebb étel menjen kárba, az élelmiszerek árát ennél kevésbé veszik figyelembe.
A magyarok a legmegfontoltabbak
A felmérés során kiderült az is, hogy Magyarországon gondolják úgy a leginkább a válaszadók, hogy nehéz kereskedelmi banknál hitelhez jutni. A megkérdezettek közel háromnegyede szerint mindez nehéz vagy egyenesen lehetetlen. Mindez összefügghet azzal is, hogy hazánkban a legjellemzőbb a jelzálog-hitel: a válaszadók 37 százalékának van, ami nagyságrendileg több mint a minket követő Szlovákiában (19%). Megtakarítással továbbra is nagyon kevesen (11%) rendelkeznek, ennek ellenére azonban 40-ről, 44 százalékra nőtt azon válaszadók aránya, akik kényelmesen tudják fizetni törlesztőrészleteiket.Pénzügyi termékek tekintetében a vizsgált országok közül a magyar válaszadóknak van a legkevésbé munkanélküliségi vagy balesetbiztosítása; mindössze 9 százalék rendelkezik ilyen termékkel.
Ezzel szemben Lengyelországban és Csehországban közel 20 százalékos ez az érték. A váratlan kiadásokat a legtöbben itthon nem hitelkártyával rendezik, hiszen csupán a megkérdezettek 27 százalékának van, ebben továbbra is elmaradunk szomszédainktól. A háztartások életkörülményeinek megítélésekor a magyar válaszadók az elégedetlenségtől a bizonytalan megítélés felé mozdultak el, az elmúlt fél évben tehát ezen a területen is nőtt a bizalmuk. Számottevően, 35-ről 28 százalékra csökkent azon válaszadók száma, akik elégedetlenek életkörülményeikkel, míg 55-ről 60 százalékra nőtt a helyzetüket változatlannak ítélő magyarok aránya. Mindez a válaszadók valamennyi csoportjára igaz, korra és nemre tekintet nélkül, ugyanakkor a férfiak enyhén pozitívabbak a nőknél a fél évvel ezelőtti felméréshez képest.
A magyarok ugyan még mindig messze a legmegfontoltabb költekezők a megkérdezett országok közül, mégis megfigyelhető, hogy a fél évvel ezelőtti kutatáshoz képest enyhén csökkent az óvatosságuk. Ez vélhetően a pozitív mikro- és makrogazdasági kilátásoknak köszönhető.