Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás)

Legutóbbi, január 24-i ülésén is változatlanul hagyta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamat 0,90 százalékos szintjét, és nem változtatott a testület a kamatfolyosó kondícióin sem.

Mi áll a döntés mögött?

A Monetáris Tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan megszűnik. Az előrejelzési időszakban az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki célt - olvasható a tanács üléséről az MNB honlapján szerdán megjelent rövidített jegyzőkönyvben.

Az alapkamat alakulása.

A jegyzőkönyben a tanács több megállapítást is tett, ezek közül a legfontosabbak:

• 2016 decemberében az infláció részben bázishatások miatt tovább emelkedett és a jegybanki várakozásnak megfelelően alakult.
• A változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme továbbra is élénk marad.
• Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet.
• A historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index csak lassan közelíti meg az inflációs célt, és előrejelzésünk szerint 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.
• Folytatódott a hazai gazdaság növekedése.
• Novemberben a kiskereskedelmi forgalom tovább nőtt, az ipari termelés kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
• A Monetáris Tanács az idei és a jövő évben is 3 százalék feletti éves növekedésre számít
• Nyugodt volt a nemzetközi pénzpiaci hangulat, a kockázati mutatók kismértékben csökkentek.
• A Fed és az EKB decemberben eltérő irányultságú monetáris politikai döntéseket hozott. A Fed a várakozásokkal összhangban kamatemelésről határozott, és előretekintve is egy szigorúbb pálya felé mozdult el. Az EKB ezzel szemben az eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött.
• A magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná
• Néhány tanácstag szerint a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók esetlegesen szükséges lazítását nemkonvencionális eszközökkel el tudja végezni.
• Az alapkamat, az egynapos betéti kamat, az egynapos hitelkamat, illetve az egyhetes hitelkamat tartását minden tanácstag támogatta.