A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége is aláírásokat gyűjt majd a vasárnapi zárvatartás ellen. A szövetség szerint több nemzetközi példa is igazolja, hogy az ilyen jellegű drasztikus beavatkozás a kereskedelmi folyamatokba, a vállalkozók tevékenységébe és az emberek szabad választási jogában káros a gazdaságra és a társadalomra egyaránt. Arra készülnek, hogy március 15-től csak speciális esetekben nyithatnak majd ki, bár szerintük a törvény szövege nem pontos, és a tisztázáshoz szükséges rendeletek sem születtek meg. Azok a bevásárlóközpontok, ahol mozi van, nyitva fognak tartani vasárnapi napokon – itt az éttermek, kávézók, szolgáltatók és 200 négyzetméternél kisebb, tulajdonos jelenlétével üzemeltetett kereskedelmi üzletek is várják majd a vendégeket. Ahol nincs mozi, ott viszont várhatóan nem nyit ki a bevásárlóközpont egyik üzlete sem vasárnapi napon március 15-e után. A bevásárlóközpontok tervezik a hosszított nyitvatartást, jellemzően csütörtöki, pénteki és szombati napokon 1 órával lesznek tovább nyitva az üzletek - a törvény szerint este 22 óráig lehetnek nyitva.
Kórházakat viszont nem zárnak be – legalábbis a szaktárca szerint. Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére 60 milliárd forintot szán a kormány, a március elején létrejövő Állami Egészségügyi Ellátó Központ pedig áprilistól átveszi a kórházak teljes adósságát, ezzel az intézmények terhei megszűnnek.
A részletekről beszélő Zombor Gábor államtitkár azzal lepte meg legjobban az újságírókat, amikor arról beszélt, hogy külön kell választani a szakorvosok és szakdolgozók életpályamodelljét. Míg a szakdolgozók esetében a különböző bérpótlékokat építenék be az alapbérbe, a szakorvosok 100-200 ezer forintos bérpótlékot kapnának. A bérkiegészítésért küzdő fiatal szakorvosoknak, rezidenseknek írásban kell nyilatkozniuk, hogy Magyarországon főállású közalkalmazottként folytatják pályafutásukat, és nem fogadnak el hálapénzt – enélkül nem járna a többletjövedelem. Zombor Gábor szerint később hasonló rendszer működhetne a többi szakorvosnál is.
Egyelőre nagyon korai szakaszban vannak a paksi bővítés körülményeire vonatkozó uniós vizsgálatok - reagált a Financial Times tudósítására hétfőn Ana-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője. A Financial Times hétfőn megjelent számában arról ír, hogy a paksi atomerőmű bővítése brüsszeli akadályokba ütközhet, mert az atomenergia terén való együttműködést meghatározó Euratom egyelőre nem bólintott rá a létesítmény fűtőanyag-ellátására vonatkozó megállapodásra, valamint az Európai Bizottság versenyhatóságként is vizsgálja, hogy tartalmaz-e a beruházás tiltott állami támogatást, illetve, hogy összhangban áll-e az uniós közbeszerzési előírásokkal.
A szóvivő újságírói kérdésre a Magyarországról Ukrajnába történő gázszállítások törvényességével kapcsolatos kérdésre is válaszolt, miután Orbán Viktor a múlt héten adott interjúban arról beszélt, hogy Magyarország a Gazpromtól vásárolt gázt nem adhatja tovább Ukrajnának. Itkonen kitért arra, hogy önmagában az, hogy Magyarország gázt szállít Ukrajnának, szabályos, azt viszont még Brüsszel is tanulmányozza, hogy az lehet-e a Gazpromtól vásárolt földgáz.
A Wizzair diszkont légitársaság júniusban nyitja meg a kassai bázist, 3 hónappal az eredetileg tervezett időpont előtt. Kassáról két új járatot - június 5-én Bergamóba, június 7-én Sheffieldbe - indítanak, és növelik a járatsűrűséget a Kassa-London Luton útvonalon. A Wizz jelenleg 54 darab Airbus A320 típusú repülőgépből álló flottát üzemeltet, több mint 360 útvonalat kínál 20 bázisról, 110 desztinációra, 38 országban.
Nagyot változott a forint piaca. Míg az elmúlt években a legkisebb belpolitikai bizonytalanságra is esni kezdett a hazai fizetőeszköz, addig mostanában a kétharmados Fidesz-többség elvesztése, vagy épp magyar-orosz és a lengyel-magyar politikai csúcstalálkozók történései sem okoznak komoly hullámverést a piacokon. Elemzésünk szerint ennek oka az lehet hogy a piac szereplői felismerték, hogy a kormány politikája, még ha cikkcakkos is sokszor, a forint szempontjából semmiképpen sem kedvezőtlen. 5 év alatt elég jól kirajzolódott, hogy a makrogazdasági egyensúlyra a kormány gondosan ügyel, a költségvetés, a fizetési mérleg stabil, az infláció minimális. Márpedig egy valuta árfolyamára fundamentálisan leginkább ezek a tényezők hatnak.
Ráadásul mostanra olyan hozaméhség állt elő a világban, hogy minden valuta szimpatikus, amelynek kibocsátó országában stabil a makrogazdasági helyzet, és még némi pozitív hozam is elérhető. Ez a forintnál abszolút fennáll.
Mit szólnak a boltosok az MI-hez? 
