Átveszik a kórházak terheit
Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére 60 milliárd forintot szán a kormány, és a március elején létrejövő Állami Egészségügyi Ellátó Központ áprilistól átveszi a kórházak teljes adósságát, ezzel az intézmények terhei megszűnnek.
Az egyik operatív programban 10 milliárd forint áll rendelkezésre a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztésére és a centrumok kialakítására.
100-200 ezres pluszt kapnak az orvosok
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy létrejön a szakorvosképzés központi rendszere, amely intézményi formában a képzésben, az engedélyezésben, valamint a munkáltatói jogok területén lát el feladatot. A kormány célja, hogy a szakorvosi ösztöndíjrendszerből kilépők jövedelme ne csökkenjen. Az államtitkárság bérrendezésről szóló javaslatát március 31-éig kell a kormány elé terjeszteni - mondta.
Zombor szerint külön kell választani a szakorvosok és szakdolgozók életpályamodelljét, hiszen a foglalkoztatási jogviszonyok eltérőek. Az elképzelések szerint a szakdolgozók esetében a különböző bérpótlékokat építenék be az alapbérbe, a szakorvosok pedig 100-200 ezer forintos bérpótlékot kapnának. Most a fiatal szakorvosok, a rezidensek, akik aláírják, hogy Magyarországon főállású közalkalmazottként folytatják pályafutásukat, és nem fogadnak el hálapénzt, azok kapják meg a bérkiegészítést - hasonló rendszer működhetne a többi szakorvosnál is.
Az egészségügy területén bevezetendő életpályamodellel kapcsolatban Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta, nem szabtak meg céldátumot a bevezetésére, az függ az ország teherbíró képességétől és az ellátórendszer közelgő átalakításától is. "A feltételeket kell megteremteni, és a kormány eddig sem ígérgetett felelőtlenül" - tette hozzá.
A kormány kiterjesztené a népegészségügyi szűrőprogramokat: 2020-ig két évvel emelnék a magyar lakosság egészségben eltöltött életéveinek számát, ami ma elmarad az uniós átlagtól. Ugyaneddig tíz százalékkal csökkentenék a népbetegségek okozta halálozások számát.
Így alakulnak át a háttérintézmények
| Szakmailag mindenképpen indokolt egy új budapesti kórház megépítése, a szakmai koncepció készül, a helyszínt még nem választották ki - mondta Zombor. |
Az államtitkár ismertette azt is, milyen átalakítások várhatóak az egészségügyi háttérintézményeknél.
- Ismét önálló lesz az Országos Gyógyszerészeti Intézet,
- megerősítik az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt,
- az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kompetenciái pedig növekedni fognak. Az OEP a jövőben felelős a betegutak szervezéséért, a finanszírozásért és ezzel együtt az ellenőrzés területén is jelentősebb szerepet kap.
- Átalakul a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és egy jóval kisebb, de hatékonyabb intézmény jön létre. Egyes feladatait az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) veszi át, amely felelős az állam kézben lévő kórházak működtetéséért.
- Erősödik az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ szerepe is, hiszen a minőségüggyel kapcsolatos feladatokat is kap a betegjogok területén. Zombor Gábor úgy fogalmazott: bizonyos szempontból egyfajta biztosításfelügyeleti szerepet kap a központ.
A háttérintézmények március 1-jével alakulnak át.
Kórházbezárásra nem kerülhet sor, csak olyan ésszerűsítési és optimalizálási, ellátásszervezési lehetőségek jöhetnek szóba, amelyek a betegellátást teszik hatékonyabbá - mondta Zombor.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
