Mi is írtunk arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több mint egymilliárd forintra bírságot szabott ki az Auchan Magyarország Kft.-re, mert a társaság visszaélt jelentős piaci erejével. A versenyhivatal tájékoztatása szerint az áruházlánc megsértette a kereskedelmi törvényt, amikor utólagos árkedvezmény-támogatás címén, egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan árukészletébe.
A áruházlánc egymilliárdos büntetése azonban messze nem a legmagasabb: az elmúlt öt év legnagyobb bírságainak tízes listáján kilenc kartellügy szerepel, ebből nyolc esetében a kirótt bírság meghaladja az egymilliárd forintot. A listán egy ügy fogyasztó megtévesztése, egy pedig erőfölénnyel való visszaélés miatt indult.
A rekordbírságot azért kapták a bankok, mivel 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozásával összehangolták stratégiájukat a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében. Az ügyben született döntés még nem jogerős.
Az elmúlt öt évre visszatekintve a második legnagyobb összegű, 7 milliárd 178 millió forintos bírságot 2010-ben a Vegyépszerre és társaira szabta ki a versenyhivatal, vasútszakaszok felújításával kapcsolatban, míg a harmadik helyen a Strabag-Egri Útépítő-HE-DO Kft.-Swietelsky Kft. kartell 2009-es ügye áll 2 milliárd 906 millió forintos büntetéssel.
A TOP 10-ben két tavalyi eset is szerepel: a Betonpartner-Cemex-DBK-Frissbeton-Holcim-TBG transzbeton árkartellje, amely 2 milliárd 790 millió 200 ezer forintos bírságot kapott, illetve az Axel Spinger-Inform Média-Lapcom 2 milliárd 164 millió 869 forintos büntetése, amelyet versenykorlátozó megállapodás miatt szabtak ki.
Fogyasztó megtévesztése miatt vizsgált ügyben a legnagyobb bírság 200 millió forint volt, amellyel a Magyar Telekomot sújtották SMS-játéka miatt 2010-ben, ez az ügy a tizedik az elmúlt öt év legnagyobb összegű eseteinek listáján.
A GVH hangsúlyozta: a bírságot az egyes ügyek sajátosságaira tekintettel, a versenytörvényben meghatározott keretek között határozzák meg. A versenytanács súlyosító körülményként értékeli, ha az eljárás alá vont vállalkozással szemben korábban a GVH már megállapított jogsértést - tették hozzá.
A bírság összege a törvény szerint nem haladhatja meg a döntés meghozatalát megelőző üzleti évben a vállalkozás nettó árbevételének 10 százalékát - emelte ki a versenyhatóság.
Szorosabbra fűzné az EU a viszonyt. 
