Nagy Márton egy keddi háttérbeszélgetésen ismertette az árrésstop részleteit, amely március 17-én lép életbe és május 31-ig tart. A Portfolio szerint a miniszter arról beszélt, hogy az intézkedés 2 százalékponttal csökkentheti az élelmiszerinflációt.
Márciusban az élelmiszerinfláció 9-10 százalék körül alakulhat, ennek csökkentése érdekében lép életbe az árrésstop. Ha áprilisra nem mérséklődik az infláció, a kormány további beavatkozásokat tervez.
Az árrésstop lényege, hogy az érintett termékek árrése nem emelkedhet, a 10 százalék feletti árréseket pedig csökkenteni kell. A miniszter szerint az intézkedés a kiskereskedelmi élelmiszerkínálat egynegyedét érinti, és az érintett termékek ára 10-15 százalékkal csökkenhet. Az élelmiszerinflációt pedig 2 százalékponttal mérsékelheti.
A március 17-én életbe lépő árrésstop hatása a márciusi inflációs adatban még nem jelenik meg érdemben, mivel a KSH adatgyűjtése március 20-án lezárul. Ezért nem is kell a márciusi inflációs adatban ennek az intézkedésnek a hatását keresni – hangsúlyozta a miniszter. Az inflációs hatásokat a NAV és az online árfigyelő segítségével követik nyomon.
A teljes infláció márciusban 5 százalék körüli szintre csökkenhet, az élelmiszerinfláció áprilisra mérséklődhet. Ha azonban nem csökken 7-8 százalékra, az árrésstop hatályát meghosszabbíthatják, vagy szigorúbb intézkedéseket vezethetnek be, magyarázta a tárcavezető.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
